Tavasz az erdőn

Tavasz az erdőn

Sárga tyúktaréj (Gagea lutea)

Tél vége felé, mikor a szél a tavasz első meleg fuvallatát hozza, az élettelen erdő alján az elszürkült avarréteg alatt megmozdul az élet.

Ahogy gyengülnek a fagyok, az erdő alján arasznyi növények bontják ki sorban színes szirmaikat, s a langyosodó levegő megtelik a virágok édes illatával. 

Orvosi tüdőfű
(Plumonaria officinalis)

Odvas keltike
 (Corydalis cava)

A sort az odvas keltike nyitja. Hamarosan az egész erdő alját mesebeli színes szőnyeggé varázsolja rózsaszín és fehér virágaival. Vele együtt nyitja előbb piros, majd kékké változó virágait az orvosi vagy más néven petyegtetett tüdőfű.

Kora tavasszal jelenik meg egy védett apróság, a duna-völgyi csillagvirág, mely a sárga tyúktaréjjal üde tavaszi színekbe öltözteti az erdőt.

A tavaszi erdő virágfelvonulásának zárásaként megjelenik a kiterjedt telepeket alkotó, fehér virágtömegeivel feltűnő berki szellőrózsa, és testvérfaja a sárga virágú bogláros szellőrózsa.

Ibolya és bogláros szellőrózsa

Berki szellőrózsa
 (Anemone nemorosa)

Ők a tavaszi erdők első virágai, itt a Rábaközben. Geofiton növények, ami azt jelenti, hogy a tavaszi lombfakadás előtt virágba borulnak, leveleket növesztenek, termést érlelnek, majd a lombozat kibomlásával egy időben fokozatosan visszahúzódnak a földbe, hogy a következő évszakokat gumóikban átvészelve a következő tavaszon ismét tarka virágszőnyegbe öltöztethessék az ébredő erdőt. 

Pillangók újratöltve - Pillangók a Rábaközben

A pillangó szó hallatán a legtöbb ember szeme előtt egy, a nyári virágokat ontó rétek fölött előkelően reppenő, könnyedén vitorlázó pompás lepke képe jelenik meg. Hogy mi a különbség a pillangó és a lepke között? A pillangók is lepkék, a névbeli különbség leginkább abból látszik, hogy pillangónak hívjuk a nagyobb termetű, díszes szárnyú lepkéket, valamint biológiai szempontból a pillangókra jellemző a meghosszabbodott szárnyvégi faroknyúlvány (lásd fecskefarkú lepke nevét!).

Magyarországon jelenleg 4 pillangóféle él, és mind a négy előfordul Bogyoszló térségében. Ez a négy faj pedig: kardoslepke ( Iphiclides podalirius), a farkasalmalepke ( Zerynthia polyxena) a fecskefarkú lepke ( Papilio machaon), és a kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne). Ezek közül a legféltettebb a farkasalmalepke és a kis Apolló-lepke, eszmei értékük: 50.000 Ft, míg a másik két pillangónak 10.000 Ft.

A három faj közül talán a legismertebb a fecskefarkú lepke. Ez a feltűnő színezetű és méretű lepke leginkább a réteket, erdőszéleket kedveli, de előszeretettel jelenik meg kertekben is, ahová egyszerűen becsalogatható. Hogy a kertünk lepkebarát legyen és forró nyári napokon a kellemes árnyékból gyönyörködhessünk a lepkevilág képviselőiben, nem kell mást tennünk, mint számtalan színes, nektárt termelő virágok ültetnünk. A legtöbb faj a rézvirágot, vagy ahogy mi mondjuk, legényvirágot keresi fel. A fecskefarkú lepke nemcsak a táplálkozás miatt ütheti fel a fejét a kertjeinben, hanem szaporodás céljából is. Petéit elsősorban a réteken néhol tömegesen megjelenő vadmurokra rakja, aminek a kinemesített változata a veteményesbe ültetett sárgarépa, de hernyói előfordulhatnak a kapron is.
Április tájékán lehet először találkozni a faj néhány megkopott, viseltes példányával. Viszont júliustól-augusztusig már az új, egészséges színezetű nemzedék is szárnyra kap.
Élőhelyeinek beszűkülése, a rétek felszántása, vegyszerezése veszélyezteti a fajt. A veteményeskertek megszűnésével, a kertek begyepesítésével, nemcsak a fecskefarkú lepke táplálkozási és szaporodási helyei pusztulnak el, de számos más lepke és rovarfaj menedékhelye is megsemmisül. Manapság sem túl gyakori lepkefaj. Természetjárásaim során a közeli réteken mindig csak egy-egy példányával sikerült összefutnom!

Fecskefarkú lepke (Papillio machaon)

A kardoslepke emberkerülőbb, mint a fecskefarkú lepke, ez lehet az oka, hogy sokkal kevésbé ismerik, ha pedig találkoznak vele, színezetének, méretének és mintázatának hasonlósága miatt könnyűszerrel össze lehet téveszteni a két fajt. Megkülönböztetését segíti, ha a kardoslepkére úgy tekintünk, mint "zebracsíkos" lepkére, ugyanis vele ellentétben a fecskefarkú lepke sárgás szárnyait a fekete szín nem hosszanti csíkokban szabdalja, hanem foltokban jelenik meg rajta. A kardoslepke olyan helyeken fordul elő, ahol hernyóinak a tápnövénye a kökény megtalálható. Ezt figyelembe véve elsősorban szántóföldek szélén, erdőszéleken fordul elő, de táplálkozás céljából felbukkanhat kertekben is (lásd kép!). Ritka faj. Három éves megfigyelését követően kijelenthető, hogy állománya csökken! Míg az első éven, amikor megtaláltam, egy erdei út mentén úgy tudtam elhaladni, hogy a kora júliusi napfényben tízesével repkedtek fel mellettem (ekkor készültek a képek is a fajról!), addig a következő két évben alig találkoztam a képviselőivel, hiába kerestem fel ugyanakkor, ugyanazt az erdei utat! Pedig az erdő, ahol felfedeztem őket változatlannak tűnt, nem volt bokorirtás, tarvágás. Feltételezhető, hogy az erdő határában közvetlenül elterülő szántóföldek permetezése okozhatta a faj egyedszámának csökkenését. Pedig egy csodálatos faj, kár lenne, ha eltűnne!

Kardoslepke (Iphiclides podalirius)

A harmadik pillangóféle a farkasalmalepke. Kevéssé ismert lepkefaj, ami talán annak is köszönhető, hogy a lepke csak ritkán kerül az ember szeme elé. A kifejlett rovarral ugyanis kizárólag április környékén lehet találkozni, amikor a szaporodó pillangók felkeresik a hernyóknak táplálékot biztosító növényt, a faj nevét adó farkasalmát. A farkasalma felénk gyakori növény, kertek szélén, utak mentén, akácosokban tömegesen előforduló mérgező gyom. Májusban sok helyen látni, hogy megjelennek rajtuk a fejlődő hernyók, azonban a kertek menti korai kaszálások sok esetben nagy kártételt okoznak a még ki nem fejlett hernyóknál. Mediterrán elterjedésű pillangófaj, ami Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében éri el legészakibb és legnyugatibb elterjedési területét. Korábban gyakoribb volt, mára azonban a Dunántúl nagy részén eltűnt vagy erősen megfogyatkozott az állománya, az oka feltételezhetően a növényvédő szerek túlzott alkalmazása, ill. a farkasalma lelőhelyeinek megváltozása lehet. Biztató jel azonban, hogy sokkal több lelőhelyen megtaláltam a fejlődő hernyókat, mint ahány alkalommal találkoztam a kifejlett lepkével. Érdekessége még, hogy a másik két pillangófélével ellentétben a farkasalmalepke nem rendelkezik méretes szárnyakkal, elsőre sokkal inkább tűnik tarkalepkének. Vörös könyves faj. Natura 2000 jelölőfaj.

Farkasalmalepke

Kifejlett hernyó

Farkasalmalepke hernyója és a nevét adó tápnövény

A negyedik pillangóféle pedig a 2018-ban megtalált kis Apolló-lepke. Az összes hazai pillangófaj közül ő az egyedüli, ami szorosan kötődik az erdőhöz, ugyanis a hernyója a farkasalmalepke hernyójához hasonlóan csak egy növényt tud elfogyasztani, ami nem más, mint a tölgyerdők alján tavasszal nyíló keltike-félék, nálunk az odvas keltike. Röpte a többi pillangóhoz hasonlóan lustább, inkább vitorlázó, de azért elég kitartó. Területőrző magatartás jellemzi. A kis Apolló-lepkére jellemző, hogy szaporodás után a hímek úgynevezett erényövet helyeznek a nőstényre, meggátolva, hogy más hímek is tudjanak vele szaporodni. A kis Apolló-lepke, akárcsak a farkasalmalepke csak tavasszal repül, április-május hónapban.

Kis Apolló-lepke

A Rábaközben előforduló "védtelen" lepkefélék

A Rábaközben előforduló "védtelen" lepkefélék

Ez a blogbejegyzés, a Rábaközben előforduló azon lepkéket mutatja be, amik valamiért feltűnőbbek, de törvényes védelmet nem élveznek, ennek oka pedig gyakoriságuk. A lista folyamatosan bővülni fog, később pedig a védett lepkefajok is bemutatásra kerülnek. 

Bíborsávos araszoló / Lythria purpuraria

Bíborsábos araszoló ( Lytrria purpuraria)

Kora tavasszal és nyáron rajzó apró lepke. Közönséges fajnak tüntetik fel, ennek ellenére apró mivolta okán nehéz észrevenni, bár vörös sávos szárnyai könnyen felismerhetővé teszik más araszló fajokkal szemben. Mérete a szárnyak fesztávolságával kb. 3 cm.

Hajnalpír-lepke / Anthocharis cardamines

Hajnalpírlepke ( Anthocharis cardamines)

A hajnalpírlepke a fehérlepkék rendjéhez tartozik. Különlegessége, hogy csak a hím példányon jelenik meg a szárnyak végi narancsos folt, a nőstény teljesen fehér színű. Kora tavasszal gyakori, erdőkben, tisztásokon, réteken, de még a kertekben is sok felbukkan, a tavasz előrehaladtával fokozatosan eltűnik.

Erdei szemeslepke / Pararge aegeria/

Erdei szemeslepke (Pararge aegeria)

Legfőképpen erdőkben elterjedt faj, ahogy a neve is mutatja. Azt is írják, hogy nem hagyja el az erdőt és a territóriumát sem, ennek ellenére, mivel felénk ritka az erdő, ligetekben, fasorokban is felbukkan. A képen a nőstény látható. Gyakori, gyors helyváltoztató, félénk lepkefaj. Egész évben jelenlévő faj, ősszel a kertekben is megjelenhet.

Közönséges boglárkalepke / Polyommatus icarus/

Közönséges boglárkalepke ( Polyommatus icarus)

Szó szerint közönséges faj, feltűnő kék színe miatt könnyen észrevehető. A képen a hím szerepel, a nőstények sötétbarnák, kevésbé feltűnőek. Májustól az első fagyokig megtalálható. Nyár végén előszeretettel táplálkozik az aggófű, a bogáncs és az aszat virágain.

Nagy ökörszemlepke / Maniola jurtina

Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina)

Gyakori lepke, előfordulása szántóföldekre jellemző. Szinte észrevehetetlen, amíg el nem haladunk mellette. Egy mezei séta során csak azt lehet észrevenni, hogy a semmiből szárnyra kelnek a lepkék. Az állatvilágban legtöbbször a hím példány a díszesebb, ennél a lepkénél viszont a nőstény visel sokkal színesebb szárnyakat. Bár a sokkal színesebb, kicsit túlzás, mert a képen látható hím, egységes színéhez a nősténynél még narancsos folt is társul. Inkább a nyár első felére jellemző faj.

Közönséges gyöngyházlepke / Issoria lathonia

Magyarországon gyakori faj, erdők szélén, mezőkön könnyen találkozhatunk vele. Hernyójának tápnövénye az ibolya. Évente több nemzedéke repül, a tavaszi példányok mérete kisebb, mint az azt követő nemzedékeké.

Közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia)

Sakktáblalepke /Melanargia galathea

Júniustól kezd el megjelenni a szántóföldeken ez a tarka kis lepke, ami szépségét nem a tarka színeinek köszönheti, hanem a két egyszerű szín (fehér és fekete) tarka kombinációjának. Gyakori lepkefaj. Az erdőt, zárt helyeket kerüli, leginkább napos, szélvédett mezőkön, réteken találkozhatunk vele. Gyakori jelenléte fel sem tűnik egészen addig, amíg meg nem zavarjuk táplálkozóhelyét, akkor azonban tucatjával szállnak fel a meglepett apróságok. Mezei varfüvön a legkönnyebb észrevenni.

Sakktáblalepke (Melanargia galathea)

Pókhálóslepke / Araschnia levana

Szintén egy gyakori faj, bár elég apró, alig három centi széles szárnyakkal rendelkezik, de fekete színével és gyors röptével feltűnő. Tavaszi és nyári színe különbözik. A tavaszi lepkék szárnyai narancsosabbak, mint a képen látható nyáriaké. Bodzákon, mezei növényeken könnyen találni. Ez a faj is inkább a nyílt területeket kedveli, mint a zárt és sötét erdőket.

Pókhálóslepke (Araschnia levana)

Réti gyapjaslepke / Penthophera morio

Tavasszal és nyáron gyakori mezei lepkefaj. Szárnyai megkapóan egyszerűek, megis felhívják magukra a figyelmet. Nehezen ül meg, ha felrebben, sok idő kell, míg újra megpihen. 

Réti gyapjaslepke (Penthophera morio)

Kis busalepke / Pyrgus malvae

A Rábaköz rétjeinek leggyakoribb busalepkéje. Kis termete miatt nem könnyű felfigyelni rá. Május környékén és nyár elején repül.

Kis busalepke (Pyrgus malvae)

Védett növények a Rábaközben

Védett virágok a Rábaközben

A Rábaköz az ország tudatában elsősorban a mezőgazdaságáról ismert, másodsorban a népművészetéről pl.: fafaragók, fazekasok. Kevesen tudják, hogy a hajdani vízzel borított táj a lecsapolások és a lápok kiszárítása után is meg tudott őrizni néhány különleges értéket természeti értékeiből. Botanikai feltárások által elhanyagolt terület, feltételezhetően az uralkodó mezőgazdasági tájhasználatnak köszönhetően, túl kevés a zavartalanul megmaradt erdőfolt, mező, rét. Az általam feltárt terület a Rábaköz nyugati részén, szülőfalum, Bogyoszló környékén található. Itt az átlagnál több "zavartalan" zöld terület maradt fenn. Eddig a legtöbb védett növény az orchideák családjából került ki, de a keresés folytatásával további növények felbukkanását remélem.

A Duna-völgyi csillagvirág / Scilla vindobonensis /  (3)

Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)

Ez a kis virág kora tavasszal jelenik meg a rábaközi maradványerdőkben. A legelső virágok egyike. Nálunk nincs őt megelőző védett erdei növény, hiányzik a hóvirág, a tőzike, amely a Répce mentén és a Hanságban fordul elő. Ez az apró növényke, amit újabban ligeti csillagvirágként említenek, ezrével fordul elő az erdők fáinak kopasz lombkoronái alatt, de a tarvágás utáni újraültetett területeken is megtalálhatóak. A legnagyobb egyedszámban előforduló védett növényünk, ahol előfordul, ott kék szőnyegként terül szét az erdő alján.
Megtalálásának éve: 2014
Eszmei értéke: 5000 ft.  
Veszélyeztetettség: mivel nagyon gyakori (egyedszámát tekintve) a fennmaradt erdőkben, így a tavaszi favágások, erdőirtások csak kis mértékben veszélyeztetik az állományát. Magjait hangyák terjesztik és az utóbbi időben elterjedési területe némileg növekedett, ennek ellenére csupán az erdő egy részén él. Az erdők fennmaradása a záloga e kis növény meglétének. Állománya stabil.
Virágzás: március
Populáció: több ezer példány 

Agárkosbor / Anacamptis morio /  (1)

Agárkosbor (Anacamptis morio)

Az első virágzó orchidea, magyar nevén kosbor, amit megtaláltam, és virágzási idejét tekintve is az elsők között említhető. A megtalálásában a véletlen is szerepet játszott, mint a legtöbb növény esetében. Kíváncsiságból elmentem arra a rétre, ahol ősszel gombászni szoktunk, a magas fűben egy autócsapát követve bújt meg az alig arasznyi növényke. A következő években sajnos nem bukkantam rá, talán lappang és később előkerül. Felénk ritka, eddig mindössze egy példányt találtam. Nagyon kis virága van, a virágzat mindössze 2-3 cm, ezért is nehéz észrevenni a magas fűben. Mind latin, mind magyar neve változott! Eddig agárkosbornak hívták és Orchis morio-nak, most agár sisakoskosbornak és Anacamptis morio-nak.
Megtalálásának éve: 2013
Eszmei értéke: 10.000 ft
Virágzás: április vége-május eleje
Populáció: 1 lelőhelyen 1 példány (2013). 2014-ben és 2015-ben ugyanott keresve nem találtam meg. Bogyoszló környékén kipusztulással fenyegetett, melynek oka a rétek kaszálásának elmaradás és így elgyomosodása, valamint a kevés száraz gyep, amiben előszeretettel előfordul. Himod-Gyóró környékén a száraz gyepeken legalább 100 tő nyílt.
* 2016-ban egy újabb lelőhelyen sikerült egy másik példányával találkoznom, de a növény ennek ellenére veszélyeztetett. Év végén pedig a korábbi előfordulási helyét felszántották, de a másik lelőhelyet is a mezőgazdasági tevékenységek veszélyeztetik. 2017-től nem bukkantam rá.

Kados madársisak / Cephalanthera longifolia /  (2)

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia)

Erre is tavaly (2013) véletlenül bukkantam rá, először azt hittem, valamiféle sárma, talán nyúlánk. Aztán, ahogy később közelebből megszemléltem, feltűnt, hogy egy teljesen más növénycsalád tagja. Egy ismerősöm segítségével beazonosíttattam, és kiderült, hogy a kardos madársisak nevű orchidea. Akkor kisebb csoportot találtam az út szélén, talán három virággal. A következő évben ezekre nem bukkantam, helyette viszont a közeli erdőben százszámra nőttek a növénykék. Inkább tölgyesekben előforduló, meglehetősen mutatós növény.
Megtalálásának éve: 2013
Eszmei értéke: 10.000 ft

Veszélyeztetettség: a fehér madársisakkal együtt jól látható, nagy méretű virágzata miatt a gyűjtés veszélye fenyegetheti! De erdő mélyén lévő előfordulása, bokrokkal körülvett lelőhelyei és természetbe olvadó virágszíne elrejtik. A virágzási idején folytatott fakitermelés veszélyezteti a virágzáshoz készülő hajtásokat!

Virágzás: május-június eleje

Populáció: 100-1000 között. Bizonyos erdőrészeken egymás mellett tömegével, máshol egymagában nő. Állománya stabil.

Tojásdad békakonty / Neottia ovata /  (4)

Tojásdad békakonty (Listera ovata)

Ennek a kis orchideának a felfedezése is a véletlen műve volt. Kifejlett ernyős sármát indultam el fényképezni, és amikor találtam egyet, lenéztem az árokba, ahol feltűnt a száraz avarréteg felett az a két különös zöld levél, ami minden eddigi növénytől eltért, amit addig láttam. Közelebbről már látszott a növekvő virág is. Pár hétig visszajártam, és sikerült látnom a virágzását is. Legalább 20 tövet találtam és minimum 5 virágzó példányt. Hívják tojásdad békakontynak a leveleinek formája miatt, közönséges békakontynak és egyszerűen csak békakontynak is. Első látásra jelentéktelen, szinte fel sem tűnik, de közelebbről látva látványos a virágzata. A kis növény virágtalan formában nagyon könnyen összetéveszthető a széleslevelű útifűvel.
Megtalálásának éve: 2014

Eszmei értéke: 10.000 ft

Virágzás: május

Populáció: 1 termőhelyen kb. 10-20 darab volt. Mivel a következő éven nem találtam meg, aminek oka a korai tavaszi meleg miatt bekövetkezett hirtelen gyomosodás, ezért állományának felmérése nehézkes.
*2016-ban ugyanott 15 tövet számoltam, de a számolást megnehezítette a lelőhelyen eluralkodó galaj és a törmelék ágak, 2017-ben ismét 20 körüli egyedszámot sikerült összeszámolnom, 2018-ban ismét több virágzó példányával sikerült találkoznom. 2019-ben 15-20 példány került elő, 2020-ban 3 virágzó példányt láttam, de ennél jóval több lehetett, csak a felnövő gyomok elrejtették őket. 2023-ban hajtásos példányok.

Fehér madársisak / Cephalanthera damasonium /  (5)

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)

A kardos madársisakhoz nagyon hasonlít, de alaposan szemügyre véve látható, hogy a felépítése eltérő. A kardos madársisaknak éles (kard alakú) levele van, a fehérnek kerekded. A kardos madársisak a levelei fölött fürtben hozza a virágait, míg a fehér a levelek hónaljából. Kicsivel később virágzik, mint a hozzá nagyon hasonló kardos madársisak, viszont előfordulási helyük hasonló, de leggyakrabban újonnan ültetett nyarasokban fordul elő.
Megtalálásának éve: 2014
Eszmei értéke: 10.000 ft.

Veszélyeztetettség: a kardos madársisakhoz hasonlóan nagyvirágú, más orchideáktól eltérően könnyebben észrevehető virágos szára a gyűjtés veszélyét vetítheti előre. A kardos madársisakkal ellentétben nem erdőkben, inkább frissen ültetett nyarasokban bukkan elő, ahol a tavaszi bokorirtás veszélyezteti a kihajtott példányokat.

Virágzás: május

Populáció: 10-100 db egy lelőhelyen, másik két lelőhelyén mindössze 1 db-ot találtam. Állománya a nyaras aljnövényzetének elbokrosodásának felgyorsulása miatt kétséges. További lelőhelyek kutatása folyamatban. Széles területen elterjedt, de kis létszámmal előforduló faj.

Kétlevelű sarkvirág / Platanthera bifolia / (7)

A Magyar Orchideák Atlaszában a közelben jelölték az előfordulását, és rá is akadtam egyetlen példányára. Úgy látszik a Rábaközben előszeretettel jelennek meg a fehér színű orchideák, nehezítve ezzel a könnyű felfedezésüket. Esős időben járva az erdőt, ennek a megtalálása volt a vigasz az elázásért, napos időben talán észre sem vettem volna. Általában két, más esetben három levelet növeszt. Nagyon törékeny száron sorakoznak apró, de kellemesen illatos virágai. Annyira vékony a szár, hogy a virágokat előbb észrevenni, mint a "láthatatlan" szárat és a földön elterülő leveleket. Személy szerint nekem az egyik legkedvesebb orchideám. Remélem, jövőre több példányát is sikerül megtalálnom.

Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia)

Megtalálásának éve: 2014
Eszmei értéke: 5.000 Ft.

Virágzás: május vége-június

Populáció: eddig egy lelőhelyen 1 darabot találtam. Állománya, a csekély példányszám miatt veszélyeztetett. (2016-ban nem találtam meg a tövet, a növény valószínűleg lappangott). 2017-ben és 2018-ban ismét virágzott az egyetlen tő, 2019-ben a virágszár letört vagy lerágták a vadak. 2020-ban ismét virágzott, de a száraz tavaszi idő miatt 20 cm-nél alig nőtt nagyobbra. 2021-ben csak leveleket hozott.

Madárfészek békakonty ( Neottina nidus-avis)  (10)

Madárfészek békakonty / Neottia nidus-avis

Sikerült megtalálnom egy újabb orchideát a Bogyoszló környéki erdőkben Ez a 10. védett növény és a hetedik orchidea. Először két darabot találtam, majd egy másik helyen a harmadikat. Mindkét lelőhely árnyékos, más növény zavarásától mentes volt. A növények magassága 10-20 cm körül mozgott. Környezetükben más orchideák is előfordultak, mint a széleslevelű nőszőfű és a kardos madársisak. Nehezen észrevehető növény, mivel színe szinte beleolvad az avarba. A növénynek levelei nincsenek, csak a virágzó szára látszik ki a földből. Nem fotoszintetizál, élete teljesen a gombapartnerétől függ. Nevét onnan kapta, hogy gyökerei madárfészekszerűen szerteágaznak.
Megtalálásának éve: 2015

Eszmei értéke: 5 000 Ft.

Virágzás: május vége
Veszélyeztetettség: nem veszélyeztetett. Lelőhelyei árnyas erdőfoltok és bokoraljak. Alig észrevehető, így csak a véletlen letaposás veszélyezteti. Gyűjtés nem fenyegeti.

Populáció: 2015-ben 3 példány, 2016-ban 2 példány, 2017-ben 8 példány, 2018-ban ismét csupán néhány tő virágzott, 2019-ben 15 virágzó szárra sikerült bukkannom. 2020-ban az aszályos tavasz miatt korábbi népes lelőhelyén egyetlen tövet sem láttam, viszont egy új helyen sikerült találnom egy elvirágzott példányt.

Konkoly / Agrostemma githago  (12)

Végre sikerült megtalálnom Bogyoszló környékén is a vetési konkoly néhány példányát. Egy kukoricatáblát kereteztek körül a virágok. Ennek a kis virágnak azért is van jelentősége, mert korábban kipusztultnak hittem a tájegységünkről és csak tavaly találtam néhány példányt egy kónyi, kis kiterjedésű vetésben. Országos védettségét erősen visszaszorult állományainak köszönheti, hiszen a többi vetési gyomnövénnyel együtt a gyomirtásnak köszönhetően több helyről kiveszett. Virágai feltűnő színűek, magja mérgező.
Megtalálásának éve: 2016
Virágzási idő: május-június
Veszélyeztetettség: még nem tudni pontosan. Idén a kaszálás elkerülte, a szántó és a lekaszált út közötti mezsgyén, a tavalyi szénabálák mellett nyílnak, így egy ideig védelmet élveznek. Mivel már sok elvirágzott, nagy valószínűséggel megkezdődött a magszórás is. A növény maga nehezen észrevehető, és színes virágai is sokszor csak nagy odafigyeléssel vehetők észre, vagy különíthetők el a többi növénytől, ezért lehetséges, hogy valós állománya nagyobb. 2017-ben egy vetés tele volt vele, több ezer tő hajtott, amit azonban lekaszáltak, így csak a szántóföld szélén maradt egy-két tő. Másik lelőhelyén is kis számban, de fennmaradt. 2018-ban egy új lelőhelyen sikerült egy virágzó tövet találnom. 2021-ben a korábbi lelőhelyének tavasszal történő többszöri felszántása miatt eltűnt. 2023-ban egyetlen virágzó tövet sem láttam.
Populáció: 20-50 között.
Eszmei értéke: 5 000 Ft

Széleslevelű nőszőfű / Epipactis helleborine  (6)

A Rábaköz leggyakrabban előforduló kosborféléje, és az egyetlen itt előforduló nőszőfű-féle. Gyakorisága annak köszönhető, hogy a legtöbb fás élőhelyen megtalálható, legyen az frissen telepített nyaras, erdőszél, szántóföldi árkok partja. Országos szinten is milliós nagyságrendben él, mégis a többi orchideához hasonlóan elveszik a magasabb növények között. Virágai mindössze centiméteres nagyságúak, közelről nézve, mintha a trópusokon élő orchideákra hajazna. A növény magassága változó, 10-50 cm közötti.
Megtalálásának éve: 2014

Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)

Eszmei értéke: 10.000 Ft.

Veszélyeztetettség: emberi gyűjtés által nem veszélyeztetett, mivel kisméretű virágai nagyon nehezen vehetők észre, ez annak is köszönhető, hogy kezdetben a virágok lefelé konyulnak. Viszont az élőhelyének kiirtása, akácosok telepítése életterét visszaszorítja. A tavaszi erdei bokorirtások, míg más fajokat visszaszoríthatják, addig a keletkező felszabadult részeken kora nyárra tömegével jelennek meg a széleslevelű nőszőfű hajtásai.

Virágzás: június-augusztus eleje

Populáció: fent említett gyakorisága alapján több, mint 1000 példány. Állománya stabil. Időnként, tarvágások, sövénykivágások során népessége megerősödik, majd a visszaerdősülés során újra lecsökken.

Hosszúlevelű fürtösveronika / Pseudolysimachion longifolium  (11)

Hosszúlevelű fürtösveronika

A 11. védett növény, amit megtaláltam. Az első képet két évvel korábban készítettem, akkor azt hittem, macskafarkú veronikát találtam, amire nagyon hasonlít, így az azonosításával nem foglalkoztam különösebben. Állományait két lelőhelyen találtam meg. Az egyik egy tölgyerdő száraz, déli fekvésű, napsütötte széle, az erdő és az új telepítésű tölgyesek között. A másik egy szántóföldek között vezető út fákkal benőtt árnyékos árokpartja. Ez a méteres nagyságú veronika termetével és virágzatával nagyon hasonlít a macskafarkú és a kosborképű veronikához, melyektől elkülöníti valóban hosszú, keskeny, fűrészes levele, melyek eleinte egyesével, majd hármasával nőnek. Mindkét lelőhelyen nagyjából 10 példány fordul elő.

Megtalálásának éve: 2016

Eszmei értéke: 5000 ft

Veszélyeztetettsége: állománya kicsi. Az erdei állomány tarvágás utáni újratelepített tölgyes szélén nő. A tölgyfák lassú növekedése miatt a telepített fák árnyékolásától egyelőre még nem kell tartania. A másik lelőhely egyelőre zavartalan. Állománya eddig sérülékeny.
Virágzás: június végétől augusztusig. A kép július első napjaiban készült
Populáció: a két lelőhelyen maximum 20 tő

Örménygyökér / Inula helenium  (8)

Örménygyökér (Inula helenium)

A 8. védett növény, amit a Rábaközben megtaláltam, és a lakóhelyemhez legközelebb eső is. Elsőre jelentéktelennek tűnik, majd' két méter magas szár, szürkészöld-szőrős 30-50 centis hatalmas leveleinek látványa nem azt juttatná eszünkbe, hogy védett növénnyel kerültünk szembe, inkább hasonlít valami kivadult kerti növényre. Szó szerint a szemlélődő előbb a termetes virágszárat pillantja meg, és csak utána tekint feljebb a virágzatra. A legnagyobb termetű védett növény a Rábaközben. Ennek ellenére sehol máshol nem tűnt még fel ez a hatalmas növény. Mikor azonban az összes virágát kibontja, elragadó látványt nyújt. Az örménygyökér egyéb elnevezései: örményfű, örvényfű. Gyógynövény is, légzőszervi megbetegedések, bőrgomba ellen is felhasználják. Az általam fellelt populáció, a felfedezett védett növények közül az egyik legsérülékenyebb! Ennek pedig az az oka, hogy olyan réten található, amit egy keskeny fasor oszt ketté. Amint a védelmező fasort kivágják vagy feltörim a rétet, nagyjából a teljes populáció odaveszhet.
Megtalálásának éve: 2014
Eszmei értéke: 5000 ft.
Virágzás: július-augusztus, de még októberben is találtam virágzó tövet.
Populáció: 100-200 db egy fellelt lelőhelyen. Virágzás nélküli állapotban levelei nagyon hasonlítanak a fekete nadálytő leveleire.

* 2016-ban a meglévő állomány száma kis méretű növekedést mutatott. A törzsterület melletti területeken kis számban felbukkant néhány tő. Az utóbbi évek során a területen folytatott kaszálások elmaradoztak, ill. a virágzást és termésérlelést követték, így a faj eredményesen tudott szaporodni és a réten több száz töves virágzó állománya virított júliustól szeptember elejéig.

Szarvas hagyma / Allium carinatum (13)

Szarvas hagyma / Allium carinatum

Hosszas kihagyás után 2020 júliusában sikerült újabb védett növényt találnom a Rábaközben. Szeles-felhős időben sétáltam az egyik réten, amikor véletlenül feltűnt egy érdekes rózsaszínes virágú hagyma. Ahogy közelről megnéztem, bíztam benne, hogy a régóta keresett, védett szarvas hagyma lesz. Gyors fényképezést és azonosításra küldést követően szélsebesen utánaolvastam a növénynek és minden visszaigazolás (szakirodalmi és digitális) azt erősítette meg, hogy sejtésem helyesnek bizonyult és valóban a szarvas hagyma egy első bogyoszlói populációját sikerült megtalálnom. Ténylegesen 3 virágzó hagymát láttam a rét egy olyan részén, amit megkímélt a nyári kaszálás, így kérdésessé vált hogy több tő is előfordulhat-e a lekaszált területen. Nagyjából 30 cm-es vékony szárán ülnek a lecsüngő ritkásan álló rózsaszínes virágok, amelyekből a porzók messze kiállnak, ezek egy fontos elkülönítési bélyegek a rokon fajoktól. De maga a növény, ahogy a hagymafélék általában feltűnésmentes. Ha nem lett volna árnyék, nagy valószínűség szerint nem vonta volna magára a tekintetemet.
Megtalálásának éve: 2020
Eszmei értéke: 5 000 ft
Virágzás: irodalmi adatok szerint a nyár második fele, tehát a július végi virágzás pontosan igazodik ehhez. A virágzás átnyúlt augusztus közepéig.
Populáció: egyelőre a fellelt 3 példány az egész populáció, de ha elhúzódik a virágzás, illetve más réteken is feltűnik, akkor még van esély arra, hogy ez a törékeny létszám felerősödjön. Népességét befolyásolja a kaszálás időzítése. 2021-ben 5 virágzó hajtást találtam, 2023-ban viszont a virágzó tövek száma 7-10 között mozgott.

Inas gyíkvirág / Cnidium dubium  (14)

Inas gyíkvirág / Cnidium dubium

2020-as év nyarán visszatértem a növények kereséséhez és a szarvas hagyma mellett sikerült kimutatnom Bogyoszló térségéből a lápos, mocsaras területek egyik faját, az inas gyíkvirágot. Az igazat megvallva korábban is összefutottam már ezzel a kis növénnyel, de félrehatározás végett hosszú időre megfeledkeztem róla. Viszont a szemem elé került egy rövid kimutatás a Kisalföld növényvilágáról, amiben Bogyoszlót megnevezve közölték ennek a növénynek a meglétét. Az ernyősvirágzatúak nagyon hasonlóak, nehéz az azonosításuk, ill. nagy odafigyelés kell a rokon fajok elkülönítéséhez, ezért határozták korábban félre. De jellegzetes vékony szálakból álló levélzete, nagyjából 60 cm-es magassága, gallér nélküli virágzata, vizes élőhelyen való előfordulása, hosszú, szárölelő levélzete segít az elkülönítésben. Szakirodalom szerint hazánkban a Kisalföld az elterjedésének gócpontja, ezért a környékünkön minden egyes előfordulási adata fontos.

Megtalálásának éve: 2020

Eszmei értéke: 10 000 ft

Virágzás: a nyár második felétől ősz elejéig

Populáció: elterjedésének kutatása még folyamatban van. Két réten eddig körülbelül 500-1000 virágzó tövet találtam. De rengeteg csak leveles hajtás volt, ill. a lekaszált réteken még csak készülődik a virágzásra.

Veszélyeztetettség: a vizes rétek feltörése a faj visszaszorulását okozhatja, de mivel legtöbbjük a kornistárnicsos rétjeinken vannak, így zavartalanságuk biztosított. 2021-ben érdemi állapotfelmérést nem sikerült végeznem. Lelőhelyének nagy hányadát a virágzás során lekaszálták.


Kornistárnics / Gentiana pneumonanthe  (9)

Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)

A 9. védett növény, amit sikerült megtalálnom a Rábaköz rétjein. Rengeteget találtam belőlük, szerencsére. Meglepő, hogy egy héttel előtte, semmi jel nem mutatott arra, hogy ezek a növények előfordulnak itt. Bejártam a mezőket, de semmi nem volt. Mikor visszatértem (augusztus vége) viszont 20-30 cm-es virágszárakon tündöklő kék virágok fogadtak! Eszmei értéke: 10.000 ft, mint minden tárnics, ez is védett. Elvileg az országban a legelterjedtebb fajta. Másik neve ismertebb, encián, ami a latin nevéből eredeztethető. Csodálatos kék színű virága, messziről is feltűnő. Kaszálás után is kihajt, bár ekkor alig észrevehetően lapul meg a fű között. A virágok napra nyílnak. A növény előfordulása olyan helyekre esett, ahol tavasszal hosszabb ideig volt kiterjedt vízborítás. 2014 őszén a rengeteg eső után a több 10 centis vízborítást is túlélték, és a víz fölött virágzó hajtásokat neveltek. A rétek mélyebb, festő zsoltinás részeiben fordultak elő leginkább.
Megtalálásának éve: 2014

Veszélyeztetettség: a legnagyobb veszélyt az emberi gyűjtés jelentheti számára. A ragyogó kék virágok a gombaszezon kezdetekor jelennek meg. Így nemcsak a gombászók letaposásának van kitéve, hanem a feltűnést keltette töveinek kiásásának is. Szerencsére ez a növény azokon a helyeken jelenik meg szívesebben, amit a gombászok elkerülnek (zsoltinás, aszatos rész). A természetvédelemben a kornistárnics veszélyeztetett növény!

Virágzás: kaszálás függvényétől: július vége-október eleje

Populáció: az összes lelőhelyét figyelembe véve 300-1000 db. Állománya stabil. 2016 végén egy kisebb populációjának élőhelyet nyújtó rétet feltörtek. Legalább 10-20 tő elpusztult. Ugyanez a rét nyújtott élőhelyet az egyik agár sisakoskosbor előfordulásának is.

Réti őszirózsa / Aster sedifolius

Réti őszirózsa

Ez a növény abból a szempontból különleges a fent felsorolt virágokhoz képest, hogy nem az általam kutatott nyugat-rábaközi (bogyoszlói) területen sikerült fellelnem, hanem a Rábaköz keleti végéből. A növény megtalálását egy ismerősömnek köszönhetem (Tomposné Marika), aki megtalálta a növény lelőhelyét. Azon a kis réten, ami az élőhelyét jelenti tömegével virágzott a növény. A rét út felől eső közvetlen részén alig-alig található, inkább csak kisebb bokrok, de távolabb az emberi szemektől, szinte tengerként hullámzott a lila virágok sokasága. A széles bokrok 30 cm-nél is magasabbak, nagyon látványos lila színük csodálatosan mutat az őszi lombok előtt.

Eszmei értéke: 5 000 Ft

Veszélyeztetettség: mivel csupán egyetlen réten sikerült eddig megtalálnom, a rét fennmaradása az elsődleges szempont a növény túlélése érdekében. Az őszirózsás rét egyik felén telepített erdős terület, a másik felén szántóföld található. Ugyan a réttől távolabb egy kis erecske partján is nőtt néhány szál tő, de azt az év során bármikor előforduló kaszálás veszélyeztetheti. 

Virágzás: ősszel, augusztus végétől akár októberig.

Populáció: szerencsére ezen a réten több száz egészséges, virágokkal teli tő nőtt. Fennmaradását csak a rét sértetlensége garantálja. Mivel távolabb egy-két szál tő előfordul, pl.: az említett kis erecske partján is, feltételezhető, hogy a vizet követve még távolabbi helyeken is felbukkanhat.

Az inas gyíkvirág jelenlétére, fontosságára a Kitaibelia (2015) Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához (Király Gergely, Takács Gábor, Király Angéla) c. írás hívta fel a figyelmemet.

A fajok leírásában (a saját élményszerű tapasztalatokat, saját felméréseket, felkutatások helyét leszámítva) a www.termeszetvedelem.hu weboldal nyújtott segítséget.

Az orchideákhoz, magyarul kosborokhoz a Magyarországi Orchideák Atlasza nyújtott segítséget (Kossuth kiadó).

Búzavirág

A Rábaközben eléggé megritkult a búzavirág

    

Ma végre ráakadtam a búzavirágra, amiről azt hittem, hogy a Rábaközből az intenzív gyomirtás következtében kipusztult. Bár korai még reménykednem, hogy a virág gyorsan elvadul, hiszen a lelőhelyén mindössze három virágzó hajtást találtam. De ez is ad némi okot a bizakodásra, főleg, hogy idősebb családtagoktól hallottam, hogy évtizedekkel ezelőtt még jócskán előfordult a környéken. Szép lenne, ha ez a kék nyári virág ismét gyakori lenne a Rábaközben.