A titokzatos Petlendi-erdő

A Petlend tavasszal

Hosszúlevelű fürtösveronika

Bogyoszló nyugati határában, az egykori Petlenmajor mellett terül el a kelet-nyugat irányban szélesen elhúzódó Petlendi-erdő. Bár írják Petlennek is, mondják Petlenynek, a régi térképeken pedig Betle-erdő néven szerepel, ebben a bejegyzésben szerepeljen Petlendként.
Az erdő a Csapod környéki nagy kiterjedésű, egybefüggő Nagyerdő keleti nyúlványa, melynek az évszázadok során szinte alig csökkent a területe. Ez a keleti nyúlvány magába foglalja a Babóti-erdőt is. Az erdőt kitevő jelentős tölgy és szilfa, kőris állományból és a tavaszi lágyszárúak jelenlétéből arra lehet következtetni, hogy az erdő keményfás ligeterdő maradvány. A két erdőt (petlendit és a babótit) csak egy képzeletbeli határ választja el egymástól, ezért az egyszerűség kedvéért a babótiban talált értékes növények és állatokat is a petlendivel azonos leírásban kezelem, azaz ebben a blogbejegyzésben.

A Bogyoszlóhoz sokkal közelebb álló, jóval ismertebb és a helyiek által látogatottabb Tölösi-erdővel szemben, ami a falu keleti felén fekszik, a Petlendi-erdő kevésbé ismert és a favágókon, erdészeken kívül kevésbé látogatott is, hiába vezet át rajta turistaút. Talán a látogatottság elhanyagolása az oka, hogy egy kicsit minden bogyoszlói ehhez az erdőhöz titokzatos, sötét és félelmetes képeket társít. Pedig a valóság sokkal színesebb és értékesebb. Íme néhány felfedett titok az erdőről:

Berki szellőrózsa

Bogyoszló két erdeje sokban hasonlít egymásra, de növények tekintetében jelentős különbségek is megmutatkoznak, sőt a különbség még a Petlenden belül is szembeszökő! Míg kora tavasszal a Tölösi-erdő csordultig van odvas keltikével, berki szellőrózsával és orvosi tüdőfűvel, úgy a Petlend nagy részén ezek hiányoznak ill. egyesével fordulnak elő. Viszont ezek hiányát pótolandó itt kéklenek a ligeti csillagvirág-mezők, melyeket a bogláros szellőrózsa sárga virágai tarkítanak, de ez a sárga-kék tavaszi látvány csupán az erdő egy kis részén jelenik meg! Ahogy a hegy és dombvidékekre jellemző húsos som is csak az erdő egy bizonyos részén hoz üde sárga színfoltot a márciusi kopárságba.

Madárfészek békakonty

A tavasz előrehaladtával teret nyer a foltos árvacsalán, mely Bogyoszló más területein igen gyér számban fordul elő, sőt a Tölösön egyáltalán nincs, itt viszont rózsaszínre festi az éledő erdő aljzatát. Ez az első növény, ami az egész erdőben megtalálható. A kopasz toronyszál alig látható fehér virágai is csak ebben az erdőben mutatkoznak meg, szintén csak az erdő egyik részén.

A nyár közeledtével itt nyílik a terebélyes harangvirág, de csak az erdő középső részén, a keleti részében alig, ott inkább a Tölösre is jellemző csalánlevelű harangvirág jelenik meg. Az erdő szélén utat tör magának a pettyegetett lizinka, ami a Tölösön szintén nem fordul elő. Az utak mellett bukkan elő a dárdás csukóka, a szakállas csormolya, a fehér gyíkfű,, a festő rekettye, ezek a növények szintén hiányoznak a Tölösi-erdőből, és a Petlenden belül is csak a nyugati részén fordulnak elő! Sőt, a fák között még a száraz rétekre jellemző üstökös gyöngyike is felüti a fejét, ezt a növény sehol máshol nem találtam meg Bogyoszló mellett!

A Bogyoszló környékén felfedezett orchideák nagy része csak itt, vagy legnagyobb számban itt képviselteti magát. pl.: a csak itt előforduló madárfészek békakonty vagy a kétlevelű sarkvirág (szintén az erdő nyugati részén), valamint ez az erdő nyújt élőhelyet a legnagyobb előfordulású kardos madársisak lelőhelyeknek is.

A Petlend tisztásain nyílik nyáron egy másik védett növény, a hosszúlevelű fürtösveronika (csak az erdő keleti szegletén), a nyugati részen kosborképű és macskafarkú veronikák sokasága váltja fel az előbb említett védett fajt.

Díszes tarkalepke

Rovarok tekintetében a Tölösi-erdővel szembeni legnagyobb eltérése a díszes tarkalepke jelenléte. Ez az erősen megfogyatkozott védett lepke itt is csak kis példányszámban él! Emellett jelentős számban él a védett nagy gyöngyházlepke és a kardoslepke, és felbukkan a nagy tűzlepke is, sőt, sokáig csak az itteni erdő tisztásain bukkantam a barna tűzlepkére, az ezüstös gyöngyházlepkére és a vonalas fehéraraszolóra. Különleges lepkék közé sorolható még a megyében szórványos szilfa-csücsköslepke, régi nevén w-betűs lepke és a szintén ritka előfordulású barna szemeslepke.
Az erdő nyugati felén keresztülfolyó Tardosa-csatorna mellett, pedig sikerült kimutatni a védett díszes légivadász nevű szitakötőfaj jelenlétét.
A bogarak közül a nagy szarvasbogár jelentős állománya, az aranyos bábrabló, a nagy hőscincér és a rezes futrinka jelenléte említendő meg.

Ugyan nem védett, de számomra érdekes volt a nagy testű és különleges megjelenésű hegyi énekeskabóca felbukkanása is.

A hüllők közül az általánosan elterjedtek mellett a legnagyobb érték a rézsikló jelenléte volt.

Hegyi énekeskabóca

Emlősök közül érdekességként megemlítendő a mogyorós pele, ami leginkább hegy- és dombvidékek faja. Én magam még nem találkoztam vele, de a Természetvédelmi Információs Rendszer adatbázisában erre a vidékre van két jelzés is az előfordulására.
A terület nagy, bejárása időjárás-függő, így még számos felderítetlen értéke lehet. A fent bemutatott, csak itt előforduló növény és állatfajok is jelzik, hogy bár erdészeti szempontból erősen kezelt területről van szó, mégis számos értékes fajnak nyújt még otthont.

Bogyoszló mindkét erdeje más-más okokból szép, másért, máskor lehet felkeresni. A Petlend messzebb van, kietlenebb helyen fekszik és túl nagy, hogy könnyen körbe lehessen járni, ezért kicsit mindig megmarad annak a titokzatos erdőnek, amiben az áthatolhatatlan fák sűrűjében különös árnyak surrannak a gyanútlan látogató elől.