2014. november 3., hétfő

A Rábaközben felbukkanó szitakötők

Sávos szitakötő, hím (Calopteryx splendens)
A szitakötők a rovarvilág egyik legősibb családjának képviselői, több millió éves jelenlétük alatt testfelépítésük szinte alig változott. Csupán méretben térnek el ősi rokonaiktól, akik közel félméteres ragadozóként cikáztak a régi világ égboltján, míg a jelen szitakötőinek legnagyobb képviselői (hazánkban) alig haladják meg a tíz centimétert.
A szitakötők szaporodása közben a hím a potroha végén lévő fogókkal megragadja a nőstény torát. Ezután a nőstény a hím szaporítószervéhez tolja a potrohát és megtörténik a megtermékenyítés. A szaporodásuk jellegzetes kör alakot ír le. Ezt követően a nőstény vagy egyedül, bár a hím felügyelete mellett, vagy továbbra is a hímmel a torán a vízbe lévő vízinövények szárára helyezi petéit.
A vízben kikelő lárvák többszöri vedlés kimásznak a vízből, ahol egy növényszáron megtörténik az utolsó vedlés és elnyerik ismert alakjukat. Ugyanúgy, mint a bábból kikelő lepkéknek, a szitakötőknek is testnedveket kell pumpálnia még petyhüdt szárnyaikba, de miután megszáradt, azonnal képes a legtökéletesebb repülési manővereket is végrehajtani. Mind lárva, mind kifejlett állapotban a szitakötő ragadozó életmódot folytat. A kifejlett rovar csak a kikelés évében él, a telet nem képes túlélni. A szitakötők legtöbb faja májusban kezd megjelenni, az utolsó példányokkal egészen ősz végéig lehet találkozni. Jellemző rájuk az ivari kétalakúság, vagyis a hím és a nőstény példányok színbeli eltérése, pl.: sávos szitakötő hímjének teste acélkék, míg a nőstényé fémzöld, vagy az alföldi szitakötő, ahol a hím vörös színű, míg a nőstény sárgás, stb. Elmondható azonban, hogy majdnem minden esetben a kék és piros színű  példányok kizárólagosan hímek, míg a zöld, fémzöld, aranybarna, sárga színűek a nőstények. Néhány fajuknál azonban a hím és a nőstény hasonló mintázatokat visel (pl.: feketelábú szitakötő).
Szitakötők szaporodása
A szakirodalom két féle szitakötőt tart nyilván a kis vagy egyenlőszárnyú szitakötőket, melyekre jellemző a nagyon törékeny, legtöbb esetben cérnavékony testfelépítés, a fej két oldalán elhelyezkedő szemek és az, hogy pihenő helyzetben szárnyaikat a összecsukva tartják. Ők a kisebb termetű szitakötők, bár a világ legnagyobb szitakötője is közéjük tartozik, ezért célszerűbb inkább egyenlőszárnyú szitakötőknek hívni őket. Magyarországon élő legfeltűnőbb tagjaik a kisasszony és a sávos szitakötő.
A másik szitakötő csoportosulás a nagy vagy egyenlőtlenszárnyú szitakötőké. Testfelépítésük sokkal erőteljesebb, az emberi szem is könnyebben észreveszi őket. Nagy, összetett szemeik egymás szorosan egymás mellett állnak és pihenő helyzetben szárnyaikat képtelenek összezárni.
A szitakötők jellegzetessége, ugyanúgy mint a lepkéknél, a szárnyuk. Négy, önállóan is mozgatni képes szárnyuk tették lehetővé, hogy tökéletes repülő vadászokká váltak. Szárnyaik felszínén erek hálózta hártya feszül, mely a legtöbb esetben átlátszó,színtelen. Néhány faj esetében pl.: laposhasú acsa hímje, a szárnyak tövénél barna folt található, vagy mint a négyfoltos acsa, a szárnyak felső részén apró barna foltok találhatók. Vannak viszont olyan fajok, melyek szárnyain a foltok nagyobbak és a színek is eltérőek. A szalagos szitakötő hímjének és nőstényének is kiterjedt barna folt fut át a szárnya végén, míg a hím sávos szitakötő szárnyfelületének nagy részét kék folt borítja, a kisasszony szitakötő hímjének az egész szárnyfelülete kék.
A vizek lecsapolásával, szennyezésével a szitakötők élőhelye jelentősen megcsappant, ennek ellenére néhány faj továbbra is gyakorinak mondható, főleg a lecsapolások következtében kialakított csatornapartokon, patakpartokon találkozhatunk nagyobb populációikkal. Nyaranta, főként napfényes időben megfigyelhető, ahogy a nád levelein ötösével-hatosával várakoznak a sávos szitakötő példányai, ez a faj, az egyik legelterjedtebb szitakötő. Mellettük néhány kevésbé gyakori, de feltűnő szitakötő is türelmesen várakozik a víz melletti őrhelyükön.
Hívják őket szitakötőnek, acsának, pásztornak, légivadásznak vagy rablónak. Ezek a tarka színű, hol cérnavékony, máskor megtermett alkatú szárnyas teremtmények a lepkék mellett a rovarvilág legszebb és legfeltűnőbb képviselői.
Mivel a szitakötők között kevés a könnyen azonosítható faj, így a pontos neveiket Kalmár Attilának (szitakotok.hu), és Ambrus Andrásnak (FHNP) és az izeltlabuak.hu oldal szerkesztőinek köszönhetem..
Az alábbiakban néhány gyakori és védett faj képe következik:


Sávos szitakötő, nőstény
Példa az egyenlőszárnyú szitakötőkre: szárnyai pihenőhelyzetben
szorosan egymás mellett helyezkednek el

Hím alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)

Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes)

Laposhasú acsa  (Libellula depressa)

Kék pásztor (Orthetrum coerulescens)
Példa az egyenlőtlenszárnyú szitakötőkre:
pihenőhelyzetben szárnyaikat nem tudják összezárni, így mind a négy jól látható

Az eddig megtalált hat védett szitakötőfaj közül az első éven a következőket találtam meg: a feketelábú, a mocsári és a pataki szitakötőt, valamint a lápi acsát. Mindegyik eszmei értéke: 5.000 Ft. Érdekességként megemlítendő, hogy a megtalált védett fajok közül csupán egynek a jelenléte kötődött szorosan a vízhez (pataki szitakötő), a többi a vízparttól jóval messzebb, erdőszéleken került a szemem elé.

Feketelábú szitakötő
Mocsári szitakötő
Pataki szitakötő
Lápi acsa
2017-ben sikerült megtalálnom a védett díszes légivadászt (Coenagrion ornatum) Natura 2000 jelölőfaj. Nagyon hasonlít a többi légivadászra, így ezt a fajt is szakértő azonosította.

Díszes légivadász
Végezetül pedig a térség legértékesebb szitakötője is felbukkant a Bogyoszló környéki erdők szélén, ugyanott, ahol pár héttel korábban a hozzá nagyon hasonló, feketelábú szitakötő is meg szokott jelenni, az Európa-szerte ritka és védett erdei szitakötő, melynek eszmei értéke: 50 000 Ft.




                                                                                                                                                              

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szitakötős hónap

Mivel az utóbbi időben több szitakötőt fényképeztem, mint lepkét (náluk most van a nyári generációváltás és hamarosan megjelennek a nyári-...