2017. október 20., péntek

Kiselőadások októberben

Beledi ovisokkal
2017.10.19-én előbb a Szili Általános Iskolában, majd a Beledi Óvodában tartottam két kiselőadást, majd október 20-án egy harmadikat a Szili Óvodában. A kiselőadás lényege, hogy a korábban bemutatott "Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből" c. vetítésem rövidített formában került a hallgatóság elé. Ennek oka az időhiány, hiszen az iskolában most csak egy tanóra keretében tudtam beszélni a növényekről és állatokról, így a korábbi előadások időtartamát meg kellett feleznem. A rövidítés másik oka, hogy az óvodába szánt bemutató során figyelembe kellett vennem, hogy a gyerekek még csak 10-20 percet tudnak figyelni egyfolytában.
Ennek következtében meg kellett rövidítenem a tavaszi virágok listáját, csupán a leglényegesebbek maradtak bent, mint például az odvas keltike. De rövidítenem kellett a lepkék sorát is, bár így is ők jelentették az előadás javát, kikerültek a szitakötők, a bogarak, a rétek, útszélek virágai és a tájképek is. Viszont a lepkék mellett az előadáson szerepeltek a védett növényeink és a kétéltűek, hüllők családja.
Mindig érdekes, hogy egy-egy előadásban mi ragadja meg a hallgatókat. Az iskolásoknál most a legnagyobb "hűhát" a közönséges boglárkalepke csupa kék hímjének a képe váltotta ki. De a hüllők és kétéltűek bemutatása a "remélt" hatás váltotta ki. Ezek a lények azok, melyek talán a tőlük való viszolygás miatt is nagyobb érdeklődésre számíthatnak.
Hogy a beledi ovisoknál melyik képem váltotta ki azt a hirtelen beállt nagy csendet, már nem emlékszem, de valószínűleg a pedagógusok sokszor elővennék, hogy ugyanezt az eredményt elérjék :). Az ovisok mindennek örültek, volt akinek a virágok tetszettek, a lepkék is sikert arattak, de leginkább náluk is a hüllők váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Legnagyobb bizonyítéka, hogy mindenki beszámolt valami kígyóval kapcsolatos észrevételéről. Az ovisoknak tartott előadás azonban rávilágított arra a tényre, hogy mindig pontosan kell fogalmazni, mert mást ért egy gyerek és egy felnőtt különböző szavakon. Így nehézségekbe ütközött, hogy az állatkertben látott kígyók (aminek ekkora!!! feje van) és a kutyák, macskák ("De ők is állatok! - felszólalás) miért nem tekinthetők hazai, őshonos és vadon élő állatainknak, aminek a bemutatását célul tűztem ki. De, mindig tanul az ember. :)
20-án a szili ovisok is lelkesen fogadták a képeimet és ugyanúgy kedvelték a virágokat, lepkéket (náluk is a boglárkalepke volt a nyerő), szintén a hüllők és kétéltűek váltották ki a legtöbb hozzászólást, hozzáfűznivalót. Ők abból a szempontból szerencsésebbek voltak, mint a beledi társaik, hogy láthatták az előző nap délutánján, azaz a beledi előadást követően készített képeimet a mókusról is.
Összességében tartalmas, tanulságos két napot zártam le a képeimmel. És az első alkalom volt, hogy a vetítésem a legkisebb korosztálynak szólt. Köszönet érte a meghívóknak, szülői munkaközösségi tagoknak.

Közönséges boglárkalepke, hím


1 megjegyzés:

  1. :D Csabi mi köszönjük, hogy eljöttél! Biztosan szuper lehetett az előadásod, mint ahogy már írtam is, mert kisfiam nagy élménybeszámolót tartott. :D Szép hosszú hétvégét és jó pihenést Neked! Nem utolsósorban pedig sok sok szépséges látnivalót, fotóznivalót! :D Annamária

    VálaszTörlés

Szitakötős hónap

Mivel az utóbbi időben több szitakötőt fényképeztem, mint lepkét (náluk most van a nyári generációváltás és hamarosan megjelennek a nyári-...