Széleslevelű nőszőfű / Epipactis helleborine

Széleslevelű nőszőfű / Epipactis helleborine

A Rábaköz legelterjedtebb nőszőfű-féléje, sőt talán egyetlen faja a családjából. Bár az eddig nem sikerült más nőszőfű fajokat felfedeznem, ez az egyetlen faj a legtöbb erdős területen megtalálható, több ezres példányszámban megtalálható, mégis alig észrevehetően nőnek a magas növényzet rejtekében. 

Frissen telepített erdőkben vagy árnyékos erdőkben, ahol az aljzatot nem borítja más növény, könnyű rálelni. Jelenlétükre azért is nehéz rábukkanni, mert olyan helyeken is szívesen nő, aminek a megközelítése akadályozott a bozótos, ágtöredékes, csipkebogyó-ágas helyek miatt. Van, hogy fatöveknél több tíz növény él, de csak a nyári kaszálások után bukkannak elő a lenyírt magas kórók árnyékából. A virágzás után, a még zöldellő leveles növényszárak kora őszig láthatóak.

A növény magassága eltérő, van, hogy alig több, mint 10 cm, más erősebb példányai fél méternél is magasabb szárakat képesek növeszteni. Magasságát mind az életkora, mind a környezete befolyásolja. Zavartalan, értsd: más növény által nem használt területen, a legnagyobbak a virágszárai, és a legdúsabbak a virágzatai. A növény a tavaszi fagyok elmúltával, május vége felé kezd előbukkanni. A fiatal hajtásokon megjelenő bókoló virágszár folyamatosan kiegyenesedik és megkezdődik a virágok nyílása.

Csoportokat fejleszthet. 

Virágzásának elmaradásáért a vadkár okolható, részben. Személyes tapasztalat, hogy az egyik feltöltött képemen szereplő csoportot többször felkerestem, már kezdett kiegyenesedni a virágszár, látszódtak a leendő virágok, amikor a következő felkeresésemkor észrevettem, hogy a virágszárat lerágták. Másik állati kártevőik a levéltetvek. 

A virágok aprók, mindössze centis nagyságúak, távolról szinte észre sem venni, hogy a növény virágzik (sőt! azt sem, hogy virágzó növény van a közelben!), mert a virágok lefelé állnak. Közelről látni, hogy a kis virágok nagyon hasonlítanak az áruházakban kapható lepkeorchidea virágaira.

Virágzásának idejét július elejére teszik, de idén, a többi orchideához hasonlóan ez a faj is korábban bontott szirmokat. A széleslevelű nőszőfű virágainak színe változatos, a hagyományos fehéres-rózsaszín mellett, élénk rózsaszín és hófehér is előfordulhat.
A végére pedig egy kis érdekesség: az orchideákról úgy írják, hogy vegyszerezett területeken nem jelennek meg. Én egy olyan lelőhelyre bukkantam, ahol kb. 10 fő nőtt, egy nagy nyárfa alatt, mezőgazdasági út mellett, mögötte, úgy egy méterre búzamező, amit tavasszal gyomirtóznak és egyéb vegyszerekkel kezelnek a kalászok éréséig, mellette az út mellett, pedig akácok nőnek, amik alatt köztudottan alig él meg bármilyen növény. Így egy kis szigetre leltem, és amíg ez a nyárfa él, addig az ott élőhelyet talált széleslevelű nőszőfüvek menedéket lelnek.

A Rábaköz

Hogy mit is írjak a Rábaközről? Hmmm... nehéz. Egy sima, lapos, göröngyöktől mentes táj, olyan, mint a nagy magyar alföld, csak ez annak a kistestvérének egy tájegysége. 

A Kisalföld nyugati szélén elnyúló tájat, három folyó (folyócska) fogja jól határolhatóan közre. Délen és keleten a Rába, nyugaton a Répce, északon a Rábca, ami a Kis-Rábával egyesülő Répcéről folytatása. 

Rábaközi pillanatkép

De ezen a kis területen is elkülönül az északi és a déli rész. Míg az északi rész, amit a legkönnyebben onnan lehet behatárolni, hogy a 85-ös főút északi oldalára esik, a Hansághoz tartozik, ide csatolható még a Győr közelében elterülő Tóköz is, míg a főút déli oldalán a néprajzilag is egységes nagybetűs Rábaköz húzódik. 

A tájegység szülőanyja.
Jégbe zárt Rába

Álmos falvak sűrű hálózata, legalábbis így láthatja egy élénk, nyüzsgő városból érkező ember. Igazából ez a régió Győr-Moson-Sopron megye egyik elhagyatott része, kevés beruházás, elköltöző lakosság és az ebből következő kiüresedő falvak.

Napraforgó

A Rábaköz területén nagy történelmi események nem zajlottak, itt is dúlt a tatár, rombolt a török, ami miatt elnéptelenedett a vidék, falvak tűntek el, de a török megszállás nem tartott sokáig, így a vidék nem szenvedett akkora károkat, mint az ország többi területe. Legrégebbi épített emlékei a rábaszentmiklósi és az árpási templom.

XII. századi templom Árpás

Várak nem épültek, kivéve a Mihályiban található, azóta kastéllyá átalakított várat. Ezt leszámítva csupán a török veszedelem hírére építettek néhány erődítést a Rába partján, de ezeknek mind nyoma veszett. Aztán jöttek a boldog békeidők virágzott a mezőgazdaság, az állattartás és épültek a kúriák, de mai állapotuk kevésbé tükrözi egykori előkelő tulajdonosuk emlékét. 

A Rábaköz jellegzetes agrártáj

Szóval a Rábaköz egy csendes vidék, talán ez lehetne vonzó a zaj elől menekülni vágyó embereknek. Tavasszal a még fellelhető erdők üde virágözöne, nyáron a szélben lengő érő kalásztengerek tipikus alföldi látványa nyújt vonzó képet a tájról. 

Tömegesen jelentkező kamillák

Fotós barangolásaim során, aminek az a célja, hogy szülőföldemet jobban megismerjem, megismertessem, készítettem néhány jellegzetes képet, ami arra hasonlít, amire az ember ösztönösen gondol, ha azt a szót meghallja, Alföld.

Rábaköz

De bárki keresse is fel ezt a vidéket, bárki is lakjon itt, bárki lássa is ezeket a csodákat, a Rábaköz továbbra is megőrzi titokzatos arcát, elsőre úgy tűnik, megmutat mindent, de csak a hozzá szeretettel közelítőknek mutatja meg legszebb, legféltettebb bájait.

Nyári hajnal a Rábaközben

Tavasz az erdőn 2.

Tavasz az erdőn 2.

Medvehagyma  (Allium ursinum)

Amikor a keltikék, szellőrózsák, tüdőfüvek kavalkádja lecseng, a tavasz előcsalogatja az erdőben a virágok második felvonását. 

Sárga árvacsalán
 (Lamium galeobdolon)

Nehézszagú gólyaorr
 (Geranium robertianum)

Április felé, mikor a rügyek már kifakadtak és minden nappal egyre nagyobb árnyék vetül az erdő aljára először megjelennek az árvacsalánok, a foltos és sárga árvacsalán (Lamium maculatum, Lamium galeobdolon) még a kora tavaszi első növények színvilágát idézik. Élénk színű csoportjaik látványos foltokként tűnnek fel a fák alatt.

Az erdő sötétlő aljzatán később megjelenik a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), ami erős illatáról kapta a nevét. Színes rózsaszínes virágai tömegesen jelzik a jó idő beköszöntét. Kisebb egyedszámban ugyan, de egészen a tél beköszöntéig található virágzó példánya.

Erdei utak mellett, napsütötte tisztásain, de akár szántóföldek mellett, ahol régen erdő lehetett, kéklő oszlopként magasodnak az alig arasznyi indás ínfű (Ajuga reptans) virágszárai, ritkán előfordul rózsaszínű változata.

Fürtös salamonpecsét
 (Polygonatum multiflorum)

Indás ínfű (Ajuga reptans)

És ahogy az erdő kibontotja a lombkoronáját, elsötétül az erdő alja. Ekkor megjelennek a fehér színű virágok, amik már nem fordítanak erőt arra, hogy a beporzó rovarokat színes szirmokkal csalogassák magukhoz, hiszen a félhomályban pazarlás lenne erejüket ebbe fektetni. Megjelenik a fürtös salamonpecsét (Polygonatum multiflorum), mely könnyen összetéveszthető rokonával a széleslevelű, más néven orvosi salamonpecséttel (Polygonatum latifolium), feltűnik a szagos müge (Galium odoratum) érdekes nevű növény, mely a galaj-fajok rokona, előbukkan a már az erdő határán is túljutott hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata), a mai divatnövény, a mohón gyűjtött, ezért egyes helyeken megritkult medvehagyma (Allium ursinum) és ahogy a nyár egyre közelebb ér, kezdetét veszi a fehér színű erdőlakó kosborok  megjelenése.

Tarkalepkék a Rábaközben

Tarkalepkék a Rábaközben

A tarkalepkék (Nymphalidae) napfénykedvelő, viráglátogató rovarok. Gyakran felbukkannak kertekben is, ahol a virágzó dísznövényeket látogatják, valamint a lehullott gyümölcsökből szívnak fel táplálékot. Többségük védett, bár néhányuk elég sokszor megjelenik. Legkedveltebb növényeik a kertekben (tapasztalat) legényvirág (rézvirág), törökszegfű, ősszel pedig a lehullott gyümölcsökből táplálkoznak. Kerten kívül előszeretettel keresik fel a virágzó bodzát vagy a szederféléket!

Atalanta-lepke / Vanessa atalanta

Hívják őt még admirális lepkének is, aminek semmi köze a ranghoz, a francia eredetű admirable szóból származik, ami csodálatost, lenyűgözőt jelent. Nálunk mindenhol előfordul, de nem telel át, költöző lepke, ami a telet a Mediterráneumban tölti. Kertekben gyakran előfordul, és gyakorta lehet vele találkozni erdőszéleken, erdei tisztásokon. Fotogén lepke, szívesen száll le az emberek elé a földre. Hernyóinak tápnövénye a csalán. Késő őszig jelenlévő faj, ősszel rothadó gyümölcsöket szívogat. Legnagyobb egyedszámban július vége-augusztusban látható. Védett! Eszmei értéke: 5000 Ft

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

Bogáncslepke / Cynthia cardui

Az Atalanta-lepkéhez hasonlóan nem telel át, és szintén délről érkezik tavasszal. Késő tavasszal jelenik meg, gyakori a kertekben, ahol szívesen látogatja a kerti virágokat, de szántóföldek mellett is gyakran felbukkanó faj. Nevét onnan kapta, hogy hernyói bogáncson fejlődnek. Európában gyakori faj, törvényes védelmet nem élvez. Érdekessége a különböző évszakokban felbukkanó egyedek színezettsége. A kora tavaszi visszatérő lepkék nagyon megviseltek, szárnyaik kopottak, nyár végén viszont erőteljes, élénk színekben pompáznak az új nemzedék képviselői.

Bogáncslepke (Cynthia cardui)

Kis rókalepke / Aglais urticae

Ritkulóban lévő faj, felbukkanhat kertekben, erdőszéleken, tisztásokon. Az egyik legelső lepke tavasszal, bár én a kép készítésekor láttam először ( a kép májusban készült). Annak ellenére, hogy gyakorinak írják, én eddig soha nem láttam. Véleményem szerint az egyik legszebb lepkénk. Hernyóinak tápnövénye a csalán. Előfordulása az év első felére esik, később nem látni. Védett! Eszmei értéke: 50 000 Ft

Kis rókalepke (Aglais urticae)

C-betűs lepke / Comma c-album

Nevét annak köszönheti, hogy szárnya felső részén C-betű forma rajzolódik ki, ha szárnyait összecsukja, ez az alakzat sokkal feltűnőbb. Gyakori faj, ami tavasszal jelenik meg, kertekben, erdőkben, ligetekben, mezőkön gyakran előforduló faj. Hernyóinak tápnövényei a komló, csalán, szilfa-fajok, mogyorók. Hazánkban áttelelő faj, késő nyári példányai élénkebb színekkel rendelkeznek, mint a tavasziak. Késő őszig aktív lepke. Védett! Eszmei értéke: 5000 FT

C-betűs lepke ( Comma c-album)

Nappali pávaszem / Inachis io

Egyik legszínpompásabb lepkénk, talán egyike a legismertebbeknek, amiket még a gyerekek is könnyen felismernek. Mindenütt felbukkanó faj, kertekben, erdei tisztásokon. De földutak melletti pocsolyáknál is többesével elő szokott fordulni, más lepkékkel együtt. Hernyói szintén csalánon táplálkoznak. Egyéb érdekessége a "pávaszem", amit a ragadozó madarak ellen fejlesztett ki. Messziről a madár a szem formába csíp bele, így nem okoz életveszélyes kárt a rovarban. Az Atalanta-lepkéhez hasonlóan fotogén, a kerti virágokból való táplálkozás alatt gyakran széttárja szárnyait. Késő őszig előforduló faj, de a legtöbb példányt június-júliusban lehet látni. Védett! Ezsmei értéke: 5000 Ft

Nappali pávaszem (Inachis io)

Gyöngyházlepkék

Nagy gyöngyházlepke / Argynnis paphia

Kerekfoltú gyöngyházlepke / Argynnis aglaja

Feltűnő színű lepkék, és egymástól elsőre alig megkülönböztethetőek. A két faj közül csupán a nagy élvez törvényes védelmet ( eszmei értéke: 5000 Ft). Júniusban jelennek meg, előszeretettel fordulnak elő a virágzó bodzákon, ahol több más lepkefajjal együtt táplálkoznak a déli órákban. Erdőkben is előfordulnak, de leginkább erdőszéleken jelennek meg, nem nagyon kedvelik a teljesen nyílt terepet. A kerekfoltú gyöngyházlepke kisebb a nagy gyöngyházlepkénél, én például ritkábban is láttam, mint védett rokonát. Nagy gyöngyházlepkéket találtam erdei utak pocsolyái mellett, csatornaparti fás területek mellett. 

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)

Ezüstös gyöngyházlepke (Argynnis adippe)

Kis gyöngyházlepke (Boloria dia)

Kis színjátszólepke / Apatura ilia

A nyár második felében felbukkanó tarkalepke. Jellegzetessége, hogy a szárnyai irizálnak, azaz színtelen felületükön megtörik a fény és ettől a hím példányok szárnyfelülete lilás színben pompázik. A nőstényeknél ellenben ez a folyamat nem játszódik le. A nyár második felében tűnnek fel, nyárfák és fűzfák jelenlétében. Kertekben is felbukkannak, mivel táplálékuk rothadt gyümölcs, komposzt, de trágyakupacoknál, dögöknél is előfordulnak. Védett! Eszmei értéke: 5000 Ft. Idén áprilisban végre sikerült ráakadnom a nagy rókalepkére is. Tavaly már találkoztam vele, de akkor még bizonytalan voltam a faj meghatározásában. Most a tölgyes erdőnkben bukkantam rá, ami két okból is különleges. Egyrészt, ez a faj inkább hegyvidéki, alföldekre csak szórványosan jut el, és itt a Rábaköz közepén elég távol van minden hegység. Másrészt ez az erdő tölgyerdő, e lepke előfordulásra pedig fűz, nyár, nyír erdőket írnak. Persze szórványosan megtalálható nyárfa, de az erdő egészéhez viszonyítva elenyésző a száma. Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)


Nagy rókalepke / Nymphalis polychloros

Idén áprilisban végre sikerült ráakadnom a nagy rókalepkére is. Tavaly már találkoztam vele, de akkor még bizonytalan voltam a faj meghatározásában. Most a tölgyes erdőnkben bukkantam rá, ami két okból is különleges. Egyrészt, ez a faj inkább hegyvidéki, alföldekre csak szórványosan jut el, és itt a Rábaköz közepén elég távol van minden hegység. Másrészt ez az erdő tölgyerdő, e lepke előfordulásra pedig fűz, nyár, nyír erdőket írnak. Persze szórványosan megtalálható nyárfa, de az erdő egészéhez viszonyítva elenyésző a száma. Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft 

Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)

Néhány szó az orchideákról

Sokan nem hinnék, hogy hazánkban vadon élő orchideák lelhetők fel. Pedig üde erdők mélyén, mezőkön, árokszéleken, de még kavicsbányák partján is szép számmal találkozhatunk e különleges növényekkel.

Zöld háttérbe belevesző tojásdad békakonty

Magyar nevük: kosbor, mely jelentése arra vezethető vissza, hogy régen az emberek gumóit afrodiziákumként használták, sőt egyes távoli helyeken még ma ebből a célból gyűjtik!

Korábban azt hitték, hogy a kosborfélék a legfiatalabb növénynemzetség, de később bebizonyosodott, hogy az első virágzó növények már orchideák voltak. Evolúciójuk több mint 50 millió éve zajlik.

Magyarországon jelenleg több, mint 60 orchideafajt tartanak nyilván. Néhányuk a megváltozott élőhelyek miatt (lecsapolás, szántóföld feltörése) kipusztult, néhány viszont most van terjedőben. Talán új fajok megjelenésére is van esély.

Orchideát találni nem kiváltság, hanem türelem, kitartás és egy kis rafináltság eredménye. Először is ismerni kell az orchideák élőhelyének feltételeit. Ahhoz, hogy biztosan jelen lehessen orchidea, szükség van gombára. Ugyanis a több ezer orchideamag, amit egy virág hoz létre, nem tartalmaz tápanyagot. A csírázáshoz feltétlenül szüksége van gombák jelenlétére, hogy a megfelelő ásványi anyagokat magához vehesse. Néhány orchideafaj életében végig döntő szerepet játszik a gomba jelenléte, más megszünteti vele a kapcsolatot, de életük elején mindegyik kosbornak szüksége van a gombával való közös kapcsolatra.
Éppen emiatt a szoros gombakapcsolat miatt sem szabad kiásni őket és betelepíteni kertekbe, hiszen a gombapartner hiányában a növény életképtelen! Így a kiásott tő a következő évre elpusztul. Emellett Magyarországon minden orchidea törvényes védelmet élvez! Eszmei értékük 10 000-250 000 Ft-ig terjedhet!

De bárhol is keressük őket, egy szempontot figyelembe kell venni. Az orchideák virágos képei csalókák! Képeken nagynak, centiméteres nagyságú virágokat láthatunk, miközben a valóságban maga a virágzat sokszor alig pár centis, ez az oka annak, hogy lépten-nyomon észrevétlenül elhaladunk mellettük!

Az orchideák fellelésének nehézsége, hogy hiába is keressük a megfelelő helyen, a növény szó szerint beleveszik a háttérbe. Még az olyan magas növényt, mint a kétlevelű sarkvirágot, melynek magassága fél méter körüli, is nehéz meglátni, mert vékony virágszára elrejtőzik a növények között! Másokat, mint a bíboros kosbort, különböző madársisakokat nagy méretű virágzatuk könnyen észrevehetővé tesz.

De, ha alaposan végigfürkésszük a fák alját, mezőket, kutatásunk eredményesen zárul. Persze az időjárási viszonyokat is figyelembe kell venni. A szárazabb éveket követően visszaszorulhat a virágzó orchideák száma.
Tapasztalat: 2013 tavaszán felleltem az agárkosbor egyetlen tövét, ezt követően hosszan tartó forró nyár következett. Ennek következtében a növény lappanghat, 2014-ben nem találtam meg. Ugyanez az időjárási jelenség magyarázhatja, hogy egyetlen tő kétlevelű sarkvirágot találtam.
Az olyan nyílt területeken nyíló orchideáknál, mint az agárkosbor, az időjárás mellett a környezet megváltozása is befolyásolja a virágzást, ill. a létet. A 2013-ban megtalált tő még 2016-ban sem került meg, aminek oka, hogy ősszel nem kaszálták le a rétet, minek következtében a füvek elnyomták a kosbort. Viszont ugyanebben az évben egy sokkal szárazabb lelőhelyen, ahol tavasszal kis méretű a fű, sikerült ismét megtalálnom az agárkosbort.
De az idő szárazabbá válása nem viselte meg a madársisakok (kép alul: fehér madársisak) és a széleslevelű nőszőfüvek állományát, utóbbi 2014-ben jelentős számban virágzott, előbbinek pedig rengeteg fiatal tövét megtaláltam.

Fehér madásisak lelőhelyén