A Rábaköz lepkevilága - 6. Nagy gyöngyházlepke

Nagy gyöngyházlepke hím
Argynnis paphia

A gyöngyházlepkékre egységesen jellemző a narancssárga színű szárnyfelület, melyet változó kiterjedésű és formájú fekete foltok tarkítanak, valamint a hátsó szárny fonákján megjelenő gyöngyházszínű foltok sora. 

Összezárt szárnyakkal

A Rábaközben eddig öt fajával találkoztam: málna-, kis, közönséges, ezüstös és a nagy gyöngyházlepkével.

Fakóbb színezetű nőstény

Közülük kettő, a málna és a nagy védettséget élvez. Eszmei értékük: 5 000 Ft.

f. valesina színváltozat

A virágos rétektől a napsütötte erdei utakig tavasztól őszig előfordulnak. Kora reggel a bokrok, fák alacsonyabb ágain napoznak. Száraz időben a többi lepkéhez hasonlóan erdei utak pocsolyáiból jutnak vízhez. Alkalmanként nektárban gazdag kerteket is meglátogatnak.

f. valesina összezárt szárnyakkal

A nagy gyöngyházlepke elsősorban erdők közelében bukkan fel. Tápnövénye az ibolya. Júniustól szeptemberig találkozhatunk aktív példányaival. Nálunk az egyik leggyakoribb gyöngyházlepke faj, volt olyan év, hogy egy pár száz méteres bodzavirágos szakaszon többszáz táplálkozó lepkét figyeltem meg.

Nagy gyöngyházlepke aberráció
Argynnis paphia ab.

A hím élénk narancssárga, a nőstény némileg fakóbb. Ritkán előkerül egy különleges színű változata, melynek szárnyai barnásak vagy kékeszöldek (f. valesina). Időnként hősokkot kapott példányok is előkerülhetnek.

Jelenlétük időnként tömeges

Nevéhez hűen a gyöngyházlepkék egyik legnagyobb szárnyú faja. 

A Rábaközben egyelőre stabil az állománya.

Ez történt 2020-ban

Sajnos nem sikerült a tervem, hogy végre igazi havas tájképeket készítsek, ugyanis egyetlen napot leszámítva nem esett hó. Januárban ugyan többször volt fagyos az idő, de kevés pára adódott hozzá, hogy legalább zúzmarás képen örökíthessem meg a tél hangulatát. Szinte nem is volt tél, sőt február első napján a tavaszias melegben találtam néhány virágzó mogyoróbokrot, ami a mi lapos tájegységünkön igazi erdei ritkaság, sőt ugyanezen a februári napon már láttam napozó atalanta lepkét is! Sőt, a hóvirágok a kertünkben is rajtra készen álltak.
A meleg és csapadékmentes időszak a tavasz folyamán tovább szárította a földeket, de a februárihoz képest mérséklődött a melegedés. Viszont a hóolvadás és az eső hiánya miatt nem alakultak ki belvizes területek, ami miatt visszaesett a békák szaporodási helyeinek száma.
Idén tavasszal viszont megállapíthattam, hogy az eddig ritkának tartott barna tűzlepke mégsem olyan ritka. Ugyanis az eddig csupán két alkalommal látott lepkefaj idén minden bebarangolt területen a szemem elé került, nem nagy számban, de mindenhol képviseltette magát.
A szárazság ellenére vízpartokon az élet színes maradt. Kecskebékák napoztak a partokon, kérészek, szitakötők előbúvását sikerült meglesnem. 

Lárvabőrből előbújt szitakötő

Ahogy már megszoktam, és hála Istennek erre minden évben alkalom adódik, a kertünkben ismét otthonra találtak a fürge gyíkok és sikerült megörökítenem egy fél órás szobormerev üldögélés után, , ahogy a hím és nőstény egymás közelében mutatkozott. Emellett a márciusban megtalált elpusztult hím vöröshátú fürge gyík helyett, találtam vöröshátú fürge gyík nőstényt.

Vöröshátú fürge gyík nőstény

Májusban pedig alkalmam adódott vízisiklót  és több alkalommal lábatlan gyíkot fényképezni. Szóval a tavasz hónapjaiban leginkább a hüllők és kétéltűek kerültek középpontba. Tavaly is azt hittem, új növénnyel nem találkozom már, ahogy idén is. Majd május vége felé belefutottam egy tarvágásos erdőrészen a nadragulya több virágzó tövébe. A június végre meghozta a csapadékot, az egész hónap mintha be akarta volna pótolni a tavasszal elmaradt esőket. A lepkék nagyon hiányosan mutatkoztak. Nem volt lehetőségem megnézni a díszes tarkalepkét, egyetlen egy csücsköslepkét láttam, miközben minden évben rengetegen vannak. A nagy gyöngyházlepkék ugyan szép számmal repdesnek, de alulmaradnak a tavalyi tömeges megjelenésüktől. Pozitívumként említhetem az ezüstös gyöngyházlepke új megkerülését és friss kelésű csőröslepkék látványát.

Ezüstös gyöngyházlepke

Júliusban több év után ismét találkoztam a szőrös kenderkefű egy szép csoportjával és egy nyári zivatar után narancssárga tetejével szembetalálkoztam a kutyaszömörcsöggel, egyik veszélyeztetett gombánkkal. És ugyanennek a hónapnak a végén sikerült végre újra egy új védett növényt megtalálnom, a szarvas hagymát. Majd augusztus elején sikerült azonosítanom a láp és mocsárrétek ritka növényét, a védett inas gyíkvirágot. 

Augusztus utolsó forró napjaiban figyelmes lettem, amint két fali gyík szaladgált a fürge gyíkjaink kerti birodalmában. Korábban ezt a fajt csak Csornán láttam.

Diónyi nagyságú jég

És ugyanezen a napon egy olyan zivatar kerekedett, amiből volt, hogy 5 cm nagyságot meghaladó jégdarabok hullottak. Bogyoszló környékét általában elkerüli a jég, ezért szokatlan, de a záporozó kopogás miatt egyben félelmetes is volt a rövid ideig tartó zápor. 

Szeptember elején megtaláltam a fali gyíkok búvóhelyét, ami nem más, mint a vasúti töltés. Fiatalok, idősebbek egyaránt napozgattak, annyian, hogy még a levelekről is potyogtak. Egy séta során pedig felfigyeltem egy szokatlan kis növényre, amiről nem tudtam megállapítani, hogy hova is tartozik. Virágai a rozmaringéra, levelei a galajfélékre emlékeztettek. Kiderült, egy ritka szántóföldi gyomnövény volt, a vetési csillagfű.  

Az október pedig két eddig meg nem talált gombafajt tartogatott: a rőt és a hármas csillaggombát. Ez utóbbinál a lelőhelyén egyszerre volt megtalálható a "tojás", a "felrepedt tojás", az éppen "kinyílt" gomba, a kifejlett és az elpusztult termőtest. 

Rőt csillaggomba fejlődési fázisai

Év végére pedig meglepetésként a kertünkbe költöző fali gyík napozott, december elején.

Remélem, 2021 is hasonlóan változatos év lesz.

Kornistárnics - elveszve a kékben

Kornistárnics

Kornistárnics / Gentiana pneumonanthe
Eszmei értéke: 10 000 Ft
Az év vadvirága 2018-ban.

Virágzó tövek

A hanyatló nyár egykedvűségével szemlélődő augusztus, a perzselő naptól kiégett rétek száraz csonkjai mellett megszülető kornistárnics tövek bölcsőinek ringatója. A rövidülő nyár végi nappalok, a hűvösödő éjszakáktól felfrissült leheletnyi ködöt pöfékelő hajnalok, s az erejét már jócskán kiadó, forró sugarait visszaterelő nap a növény virágbontásának óvó gyámjai.

Nedves rétek növénye

Ritka, fehéres színváltozat

Színét a természet az ég érintetlen ősi kékjéből, a folyóvizek selymesen csordogáló csillámaiból és az alkony álomígéretű lilájából keverte ki, s a szirmok belsejére teremtő ecsetjével pöttyözte fel az égbolt számolatlan csillagait.

Szürkés hangyaboglárka peték

Kornistárnics. Hazánkban szórványosan előforduló növény. A tárnicsfélék közül az egyedüli, mely a síkvidéki életformát választotta. Virágait a nyár második felében bontja, amikor az éjszakák lassan hosszabbodni kezdenek. Feltűnő, gyógyhatásúnak hitt virágai miatt régen gyűjtötték, ma már csak a rétjárók virágszaggatása veszélyeztetheti. 

A növény védelmét nemcsak szórványos előfordulásának, élőhelyeinek visszaszorulásának köszönheti, hanem a szürkés hangyaboglárka nevű lepkének is, amelynek hernyói kizárólag a tárnics magjait tudják elfogyasztani, ebből kifolyólag a lepke jelenléte szorosan összefügg a kék növény elterjedésével.

Virágzó tövek

Januári tájképek

Jégbe zárt Rába

Az előző évekhez képest az idei január megmutatta a tél valódi arcait. Eleinte csak dér képződött és a hidegben megjelentek az első jégvirágok...

Ahogy egyre hűlt az idő, a dér lassacskán zúzmarává nőtt és vastag jégkristályok jelentek meg a növényeken...

Aztán egy nap teljesen a zúzmara uralta a tájat. Mintha a természet kárpótolni akart volna minket a mögöttünk hagyott szokásos szürke karácsonyért. Egy napra a dermesztő hideg téli hangulatot varázsolt az ágakra. Vastag fehér zúzmararéteg képződött a fákon, bokrokon, füveken...

Végül leesett az első hó is... Igaz nem tartott sokáig, nem úgy, mint az ország keleti felében. Egy kiadós záporeső eltörölte a fehér leplet és maradt a kifakult táj pár dacoló piszkos hóbuckával...

Szóval az idei év első hónapja, azaz a január felsorakoztatott deret, zúzmarát, hosszan tartó farkasordító hideget és havat is, azaz csupa olyan természeti jelenséget, ami tipikus jellemzője ennek az évszaknak. Én örültem neki, legalább nem latyakban és rövidnadrágban kellett járnunk januárban. Bár a nyár egy pillanatra bekukkantott, amikor egy téli álmában megzavart nappali pávaszem élénk színeket csempészett az egyhangúságba.

Melyik lesz a 2017-es év rovara?

2016-os év rovara a mezei tücsök

2016-os év rovara a mezei tücsök volt, mely nálunk gyakori, mindenféle nyílt, napos helyen előforduló, de Nyugat-Európában már veszélyeztetett faj. Nekem idén sikerült először egy olyan példánnyal összefutnom, ami nem menekült el előlem és hagyta, hogy megörökítsem.

Hogy miért is írok most blogbejegyzést a 2017-es év rovarának megválasztásáról? Mert a három jelöltből kettő Bogyoszló környékén is jelen van, a harmadiknak pedig egy hozzá nagyon hasonló kinézetű rokona él. Így képeken is be tudom mutatni a három vetélkedőt!

Lássuk!

1. A fecskefarkú lepke, mely a kedvenc lepkém, ezt csak zárójelben jegyzem meg, azért kapott esélyt, hogy ő legyen az év rovara 2017-ben, mert az egyik legfeltűnőbb, legnagyobb és legismertebb pillangófélénk, melynek élőhelye a környezetszennyezés miatt megritkult. Felénk még előfordul, de ritkán. Évente három-öt példánnyal sikerül csak összefutnom, és mindig egymástól nagyon távol eső helyeken. Pedig tápnövénye, a vadmurok, sárgarépa gyakori! Erdőszéleken vagy rétek felett, de kertekben is felbukkanhat. Évente 2 nemzedéke repül. (saját tapasztalat). Májustól szeptemberig lehet találkozni vele. Eszmei értéke: 10 000 Ft

Fecskefarkú lepke

2. Óriás énekeskabóca, hazánk legnagyobb énekeskabóca faja, 4-5 cm. Amikor rokonát, a képen látható hegyi énekeskabócát megtaláltam, azt hittem, nekem is az óriás énekeskabócával sikerült találkoznom, de szakértői azonosítás után kiderült, ő a hegyi énekeskabóca, ami meglepő módon, nevével ellentétben, nem hegyvidéken, hanem a rábaközi Petlendi-erdő erdőszegélyén került elő. Viszont rokona az óriás énekeskabóca is tölgyesek szegélyén fordul elő, ahol érces szárnycsapkodással hívja fel magára a figyelmet (én is így figyeltem fel a hegyire). A fák nedveit szívogatja, ezért lehet ritkán találkozni vele. Csak a hím énekeskabócák énekelnek. Eszmei értéke: 5 000 Ft

Hegyi énekeskabóca!!! Rokonára lehet szavazni!

3. Nagy szarvasbogár talán a legismertebb bogárfajunk a hétpettyes katica mellett. Ismertségét a hímek két szarvszerű rágójának köszönheti. Magyarország és Európa legnagyobb testű rovarja. Tölgyes erdők jellegzetes lakója. Ez a bogár szintén ritkuló és veszélyeztetett Nyugat-Európában, nálunk még gyakori. Natura 2000 jelölőfaj. Bogyoszló környékén mindkét erdőben találkozni lehet vele, sőt a bogarak nyáron a párzási időben még a faluban is felbukkannak. Volt, hogy a gyümölcsfákon zajlott a párválasztási küzdelem. A hímek ugyanis egy fára másznak fel, ahonnan vetélytársaikat ledobálják. Amelyik a legmagasabbra kerül, a nőstény azzal párzik. A lárvák több évig fejlődnek a talajban, az elhalt gyökereket rágva, így hozzájárulnak az erdő egészségéhez. Eszmei értéke: 10 000 Ft

Nagy szarvasbogár

Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből c. kiállításom

2016. május 21-én a jobaházi Kiskertem Kertészetben sikeresen lezajlott az első természetképeimet bemutató kiállításom. A Kiskertem Kertészet tulajdonosával (Vörös Bernadett) történt egyeztetések után, a Búcsúi vásáron bemutatásra került 10 képem, amely az "Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből" c. kiállítás részét képezték.

Nézelődők 1.

Nézelődők 2.

Ebben a rendhagyó blogbejegyzésben, mert eddig a rábaközi, bogyoszlói vadon élő állatokat és növényeket mutattam be, most néhány szót ejtek a kiállításról, a bemutatott képekről, hogy az is részese lehessen, aki nem láthatta.

Mikor a Kiskertem Kertészet megkeresett azzal, hogy nem mutatnám-e be néhány képemet, némi gondolkodás után (tényleg rövid gondolkodási idő volt) úgy döntöttem, belevágok, veszíteni nem veszítek semmit sem.
Ezután el kellett döntenem, hogy mit is szeretnék bemutatni. Tájképeket? Virágokat? Rovarokat? Hiszen nem mindenkit érdekelnek csak a lepkék, nem mindenki kíváncsi csak virágokra. Így amellett döntöttem, hogy a Rábaközben eddig előkerült legjelentősebb növények és rovarok fognak bemutatásra kerülni. Így született meg a kiállítás címe is : Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből.

Részlet a kiállításból

Elhatároztam, hogy 10 képet hívatok elő, ami jelképesen reprezentálja tájegységünket, a Rábaközt tavasztól a nyári bőségen át a lecsendesedő őszig. Fontosnak tartottam, hogy szerepet kapjanak a kosborok, azaz az orchideák, hiszen kevesen tudják, hogy Magyarországon is élnek vadon élő példányai ennek a növénycsaládnak. Kutatásom során eddig hét fajt azonosítottam a Rábaközben. Érdekes lett volna ennek a hét fajnak kiállításon való bemutatása is, de maradtam az eredeti elképzelésem mellett, hogy a legtöbb esetben fehér színű orchideák helyett színes legyen a kiállítás, így csupán a nálunk fellelt legdekoratívabb, az agársisakoskosbor került be a szerencsések közé.

Bemutatásra került a nagy tűzlepke, a farkasalmalepke, melyek ritka, védett fajok, mindkettő Natura 2000 jelölőfaj, emellett eszmei értékük: 50 000 ft. E két ritka lepkefajon kívül bemutatásra került a közismert nappali pávaszem is, mely a népes tarkalepkék egyik legszebb itthoni faja. A lepkéken kívül a kék pásztor nevű szitakötő képviselte még az állatvilágot.

Virágokból, a fent említett agárkosboron kívül szerepet kapott a tavasszal nyíló odvas keltike, a mocsári nőszirom, a kornistárnics és a szeplős szegfű.

Szeplős szegfű

Ezek azért kerültek bemutatásra, hogy jelképezzék a tavaszi erdők, a nyári szántóföldek és rétek sokszínűségét.

Végül pedig bemutatásra került egy tájkép is, ami egy őszi erdőrészletet ábrázol. Megjegyzem, ez aratta a legnagyobb sikert. Volt, aki szerint, ebben a képben benne volt minden.

A képek mellé kis kísérőszövegeket nyomtattam, hogy az érdeklődők a jelenlétem hiányában is információkat tudhassanak meg a képen bemutatásra került növényről vagy állatról.

Íme bemutátásként három kísérőszöveg:

Keltike-tenger

Kora tavasszal megannyi apró színes virág borítja be az egykori ártéri ligeterdők maradványainak alját. A korai virágok közül a legértékesebb a védett Duna-völgyi csillagvirág. A sárga virágú bogláros szellőrózsa és a fehér berki szellőrózsa együtt nyílik az orvosi tüdőfű kék virágaival. De a legszebb látványt az odvas keltikék fehérben és rózsaszínben pompázó fürtjei adják.

Nagy tűzlepke

A boglárkalepkék a nappali lepkék legkisebb képviselői közül kerülnek ki. Legjelentősebb képviselője a már messziről ragyogó narancs színben tündöklő nagy tűzlepke, mely vizes élőhelyeinken szórványosan előforduló legnagyobb termetű boglárkalepkénk. Jelentőségét az adja, hogy Nyugat-Európában élőhelyeinek elvesztése végett sok helyen kipusztult, visszaszorult.

Farkasalmalepke

Magyarországon 4 pillangófajta él. Ezek közül 3 a Rábaközben is megtalálható. A közismert, de ritkuló fecskefarkú lepke és a hozzá nagyon hasonló, de kevésbé ismert kardoslepke mellett a farkasalmalepke a legértékesebb. Életterének legnyugatibb előfordulása a Kárpát-medence, ill. a Bécsi-medence.

Mivel a Kiskertem Kertészetben éves szinten több alkalommal rendez vásárokat, amin sok kistermelő kínálja az áruit, ezért a kiállítással kapcsolatos egyeztetés során jeleztem, hogy célszerű lenne egy természetképeket bemutató kiállítást kicsit nyugodtabb, csendesebb helyen bemutatni. A képeim így egy festőművész képei mellé kerültek egy külön helyiségbe, ahol megvalósult az elképzelésem és kicsit távol a zajos vásártól  az érdeklődők nyugodt körülmények között tekinthették meg a képeimet.

Köszönöm ezt a lehetőséget a Kiskertem Kertészetnek!

A bogyoszlói Tölösi-erdő

Győr-Moson-Sopron megye közepén, a Rábaköz szívében, egy alig 600 fős település, Bogyoszló keleti határában található egy kis területű, de változatos erdő. A Tölösi-erdő, nevét a tölgyfáról kapta, ez a fafaj az erdő meghatározó fatípusa. Az erdő a régi Rába és mellékfolyóit kísérő tölgy-kőris-szil maradványerdők egyike, s ennek a maradványjellegnek az öröksége a változatos tavaszi virágözön.    
               

Odvas keltike

Tavasszal lépni nem lehet a fák között az odvas keltikék (Corydalis cava) tömegétől, amit itt-ott kisebb-nagyobb csoportokban megszakít az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) kéksége. Egy másik nagy számban jelentkező növény a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) az erdő alját felváltva uralja az odvas keltikével.

Berki szellőrózsák

A keltike alkonya után előtörnek a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) és indás ínfű (Ajuga reptans) tövei, a hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata) karcsú szárú virágai, majd őket követi a fürtös (Polygonatum multiflorum) és a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium). A fák sűrű árnya alatt felbukkant néhány tő gyöngyvirág (Convallaria majalis) is. Ez az illatos virág a tölgyes erdők jellemző növénye, itt viszont csupán néhány tőre koncentrálódik az állománya.

Kora nyáron bontja lila szirmait a csalánlevelű harangvirág (Campanula trachelium), ami leginkább az erdei utak, tisztások mentén nyílik, ugyanúgy, mint az erdei tisztesfű (Stachys silvestris). Az erdő világosabb részein nyáron sokfelé nyílik a szegfűbogyó (Cucubalus baccifer) és az erdei varázslófű (Circaea lutetiana) fehér virága. 

Harangvirág

A Tölösi-erdő mellett szorosan húzódó kis kiterjedésű rétek gazdag növény és állatvilágot őriznek meg. Növények közül a legfontosabb az erdő szélén felbukkanó védett orchideafaj, a széleslevelű nőszőfű. A réteken ritkaságként néha felbukkan egy másik orchideafaj, az agárkosbor. A terület harmadik védett ritkasága a néhány tövet számláló kornistárnics-állomány.
Az erdő és a rétek szélét jelentő kökényes, galagonyás, azaz az áthatolhatatlan bozótos számos védett ízeltlábúnak is otthont nyújt. A Tölösi-erdő környezetében eddig több, mint 40 fajta nappali lepke és több szitakötő is felbukkant. Nappali lepkék közül a legértékesebb a kis rókalepke, a faját csupán egynéhány példánnyal képviseltető szilva-csücsköslepke, a kis fehérsávoslepke, a nagy rókalepke. Valamivel nagyobb számban fordul elő a nagy tűzlepke, a fecskefarkú lepke vagy a tölgyfalepke. Bogyoszló környékének 6 védett szitakötőfaja közül 4 megtalálható az erdő közelében. A lápi acsa, a mocsári szitakötő, a feketelábú szitakötő és eddig csak itt mutatkozott az Európa-szerte ritkaságnak számító erdei szitakötő.
Egyéb látványos rovarfaj az erdőben élő, mindenki által ismert nagy szarvasbogár, korhadt fákon található a nagy bíborbogár és a közepes bíborbogár és a ritkán felbukkanó erdei szömörcsög nevű gombán táplálkozó vörösnyakú dögbogár. A réteken tömegével ciripelő mezei tücsök, a nagy számú fekete és kétsávos gyalogcincér, a májusban hangos énekbe fogó védett fogasfarkú szöcske vagy a nyár vége felé felbukkanó ragadozó rovar, az imádkozó sáska jelenléte csak ízelítő az ízeltlábúak sokszínű listájából.

Atalanta-lepke

Hüllők és kétéltűek közül megemlítendő a lábatlan gyík, a fürge gyík, az erdei béka, a vöröshasú unka és a pettyes gőte állománya. Madarak közül a több éve itt fészkelő hollópár és a rétek fölött ritkán felbukkanó vadászó fekete gólya említendő. Emlősök közül az őz, vaddisznó, mezei nyúl a leggyakoribb. Szerencsés esetben össze lehet futni a sünnel is. Érdekességként megemlítendő, hogy míg a faluban és a Petlendi-erdőn (Bogyoszló nyugati erdeje) gyakori a mókus, addig a Tölösi-erdőn még nem sikerült megfigyelnem.

Említés érdemel a terület gombavilága is. Csak néhány jellegzetes faj: nagy őzlábgomba, karcsú őzlábgomba, piruló őzlábgomba, nyári laskagomba, kései laskagomba, júdásfülegomba, piros csészegomba, szarvasagancsgomba, széngömbgomba, különböző tinóruk, tölcsérgombák, taplógombák és tintagombák.

Karcsú őzlábgomba

Végezetül megjegyzendő, hogy a változatos életközösséget, úgy tűnik az erdő kezelői kevesellik, ugyanis néhány éve, mikor az erdészház előtti pihenőt kialakították, mesterségesen telepítettek be bogláros szellőrózsát, tőzikét és hóvirágot. Ezek a fajok ugyan jellemzői a keményfás ligeterdőknek (közülük néhány elő is fordul a nyugatra húzódó Petlendi-erdőn), de mivel az erdő más részein nem fordulnak elő, csak a kialakított tisztásokon és ott is egy-egy csoportban hajtanak, ebből következik, hogy jelenlétük az emberi beavatkozás eredménye, ahogy a szép, de az erdei virágok harmóniájától nagyon elütő kerti hagymások jelenléte is, mint a jácint, tulipán és a krókusz!

A tavasz első virágai

Új!

2023. október 23-án megtaláltam a védett óriás bocskorosgomba 2 termőtestét!

Óriás bocskorosgomba
Volvariella bombycina

A Rábaköz

Hogy mit is írjak a Rábaközről? Hmmm... nehéz. Egy sima, lapos, göröngyöktől mentes táj, olyan, mint a nagy magyar alföld, csak ez annak a kistestvérének egy tájegysége. 

A Kisalföld nyugati szélén elnyúló tájat, három folyó (folyócska) fogja jól határolhatóan közre. Délen és keleten a Rába, nyugaton a Répce, északon a Rábca, ami a Kis-Rábával egyesülő Répcéről folytatása. 

Rábaközi pillanatkép

De ezen a kis területen is elkülönül az északi és a déli rész. Míg az északi rész, amit a legkönnyebben onnan lehet behatárolni, hogy a 85-ös főút északi oldalára esik, a Hansághoz tartozik, ide csatolható még a Győr közelében elterülő Tóköz is, míg a főút déli oldalán a néprajzilag is egységes nagybetűs Rábaköz húzódik. 

A tájegység szülőanyja.
Jégbe zárt Rába

Álmos falvak sűrű hálózata, legalábbis így láthatja egy élénk, nyüzsgő városból érkező ember. Igazából ez a régió Győr-Moson-Sopron megye egyik elhagyatott része, kevés beruházás, elköltöző lakosság és az ebből következő kiüresedő falvak.

Napraforgó

A Rábaköz területén nagy történelmi események nem zajlottak, itt is dúlt a tatár, rombolt a török, ami miatt elnéptelenedett a vidék, falvak tűntek el, de a török megszállás nem tartott sokáig, így a vidék nem szenvedett akkora károkat, mint az ország többi területe. Legrégebbi épített emlékei a rábaszentmiklósi és az árpási templom.

XII. századi templom Árpás

Várak nem épültek, kivéve a Mihályiban található, azóta kastéllyá átalakított várat. Ezt leszámítva csupán a török veszedelem hírére építettek néhány erődítést a Rába partján, de ezeknek mind nyoma veszett. Aztán jöttek a boldog békeidők virágzott a mezőgazdaság, az állattartás és épültek a kúriák, de mai állapotuk kevésbé tükrözi egykori előkelő tulajdonosuk emlékét. 

A Rábaköz jellegzetes agrártáj

Szóval a Rábaköz egy csendes vidék, talán ez lehetne vonzó a zaj elől menekülni vágyó embereknek. Tavasszal a még fellelhető erdők üde virágözöne, nyáron a szélben lengő érő kalásztengerek tipikus alföldi látványa nyújt vonzó képet a tájról. 

Tömegesen jelentkező kamillák

Fotós barangolásaim során, aminek az a célja, hogy szülőföldemet jobban megismerjem, megismertessem, készítettem néhány jellegzetes képet, ami arra hasonlít, amire az ember ösztönösen gondol, ha azt a szót meghallja, Alföld.

Rábaköz

De bárki keresse is fel ezt a vidéket, bárki is lakjon itt, bárki lássa is ezeket a csodákat, a Rábaköz továbbra is megőrzi titokzatos arcát, elsőre úgy tűnik, megmutat mindent, de csak a hozzá szeretettel közelítőknek mutatja meg legszebb, legféltettebb bájait.

Nyári hajnal a Rábaközben