Ez történt 2020-ban

Sajnos nem sikerült a tervem, hogy végre igazi havas tájképeket készítsek, ugyanis egyetlen napot leszámítva nem esett hó. Januárban ugyan többször volt fagyos az idő, de kevés pára adódott hozzá, hogy legalább zúzmarás képen örökíthessem meg a tél hangulatát. Szinte nem is volt tél, sőt február első napján a tavaszias melegben találtam néhány virágzó mogyoróbokrot, ami a mi lapos tájegységünkön igazi erdei ritkaság, sőt ugyanezen a februári napon már láttam napozó atalanta lepkét is! Sőt, a hóvirágok a kertünkben is rajtra készen álltak.
A meleg és csapadékmentes időszak a tavasz folyamán tovább szárította a földeket, de a februárihoz képest mérséklődött a melegedés. Viszont a hóolvadás és az eső hiánya miatt nem alakultak ki belvizes területek, ami miatt visszaesett a békák szaporodási helyeinek száma.
Idén tavasszal viszont megállapíthattam, hogy az eddig ritkának tartott barna tűzlepke mégsem olyan ritka. Ugyanis az eddig csupán két alkalommal látott lepkefaj idén minden bebarangolt területen a szemem elé került, nem nagy számban, de mindenhol képviseltette magát.
A szárazság ellenére vízpartokon az élet színes maradt. Kecskebékák napoztak a partokon, kérészek, szitakötők előbúvását sikerült meglesnem. 

Lárvabőrből előbújt szitakötő

Ahogy már megszoktam, és hála Istennek erre minden évben alkalom adódik, a kertünkben ismét otthonra találtak a fürge gyíkok és sikerült megörökítenem egy fél órás szobormerev üldögélés után, , ahogy a hím és nőstény egymás közelében mutatkozott. Emellett a márciusban megtalált elpusztult hím vöröshátú fürge gyík helyett, találtam vöröshátú fürge gyík nőstényt.

Vöröshátú fürge gyík nőstény

Májusban pedig alkalmam adódott vízisiklót  és több alkalommal lábatlan gyíkot fényképezni. Szóval a tavasz hónapjaiban leginkább a hüllők és kétéltűek kerültek középpontba. Tavaly is azt hittem, új növénnyel nem találkozom már, ahogy idén is. Majd május vége felé belefutottam egy tarvágásos erdőrészen a nadragulya több virágzó tövébe. A június végre meghozta a csapadékot, az egész hónap mintha be akarta volna pótolni a tavasszal elmaradt esőket. A lepkék nagyon hiányosan mutatkoztak. Nem volt lehetőségem megnézni a díszes tarkalepkét, egyetlen egy csücsköslepkét láttam, miközben minden évben rengetegen vannak. A nagy gyöngyházlepkék ugyan szép számmal repdesnek, de alulmaradnak a tavalyi tömeges megjelenésüktől. Pozitívumként említhetem az ezüstös gyöngyházlepke új megkerülését és friss kelésű csőröslepkék látványát.

Ezüstös gyöngyházlepke

Júliusban több év után ismét találkoztam a szőrös kenderkefű egy szép csoportjával és egy nyári zivatar után narancssárga tetejével szembetalálkoztam a kutyaszömörcsöggel, egyik veszélyeztetett gombánkkal. És ugyanennek a hónapnak a végén sikerült végre újra egy új védett növényt megtalálnom, a szarvas hagymát. Majd augusztus elején sikerült azonosítanom a láp és mocsárrétek ritka növényét, a védett inas gyíkvirágot. 

Augusztus utolsó forró napjaiban figyelmes lettem, amint két fali gyík szaladgált a fürge gyíkjaink kerti birodalmában. Korábban ezt a fajt csak Csornán láttam.

Diónyi nagyságú jég

És ugyanezen a napon egy olyan zivatar kerekedett, amiből volt, hogy 5 cm nagyságot meghaladó jégdarabok hullottak. Bogyoszló környékét általában elkerüli a jég, ezért szokatlan, de a záporozó kopogás miatt egyben félelmetes is volt a rövid ideig tartó zápor. 

Szeptember elején megtaláltam a fali gyíkok búvóhelyét, ami nem más, mint a vasúti töltés. Fiatalok, idősebbek egyaránt napozgattak, annyian, hogy még a levelekről is potyogtak. Egy séta során pedig felfigyeltem egy szokatlan kis növényre, amiről nem tudtam megállapítani, hogy hova is tartozik. Virágai a rozmaringéra, levelei a galajfélékre emlékeztettek. Kiderült, egy ritka szántóföldi gyomnövény volt, a vetési csillagfű.  

Az október pedig két eddig meg nem talált gombafajt tartogatott: a rőt és a hármas csillaggombát. Ez utóbbinál a lelőhelyén egyszerre volt megtalálható a "tojás", a "felrepedt tojás", az éppen "kinyílt" gomba, a kifejlett és az elpusztult termőtest. 

Rőt csillaggomba fejlődési fázisai

Év végére pedig meglepetésként a kertünkbe költöző fali gyík napozott, december elején.

Remélem, 2021 is hasonlóan változatos év lesz.