Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből c. kiállításom

2016. május 21-én a jobaházi Kiskertem Kertészetben sikeresen lezajlott az első természetképeimet bemutató kiállításom. A Kiskertem Kertészet tulajdonosával (Vörös Bernadett) történt egyeztetések után, a Búcsúi vásáron bemutatásra került 10 képem, amely az "Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből" c. kiállítás részét képezték.

Nézelődők 1.

Nézelődők 2.

Ebben a rendhagyó blogbejegyzésben, mert eddig a rábaközi, bogyoszlói vadon élő állatokat és növényeket mutattam be, most néhány szót ejtek a kiállításról, a bemutatott képekről, hogy az is részese lehessen, aki nem láthatta.

Mikor a Kiskertem Kertészet megkeresett azzal, hogy nem mutatnám-e be néhány képemet, némi gondolkodás után (tényleg rövid gondolkodási idő volt) úgy döntöttem, belevágok, veszíteni nem veszítek semmit sem.
Ezután el kellett döntenem, hogy mit is szeretnék bemutatni. Tájképeket? Virágokat? Rovarokat? Hiszen nem mindenkit érdekelnek csak a lepkék, nem mindenki kíváncsi csak virágokra. Így amellett döntöttem, hogy a Rábaközben eddig előkerült legjelentősebb növények és rovarok fognak bemutatásra kerülni. Így született meg a kiállítás címe is : Ízelítő a Rábaköz sokszínűségéből.

Részlet a kiállításból

Elhatároztam, hogy 10 képet hívatok elő, ami jelképesen reprezentálja tájegységünket, a Rábaközt tavasztól a nyári bőségen át a lecsendesedő őszig. Fontosnak tartottam, hogy szerepet kapjanak a kosborok, azaz az orchideák, hiszen kevesen tudják, hogy Magyarországon is élnek vadon élő példányai ennek a növénycsaládnak. Kutatásom során eddig hét fajt azonosítottam a Rábaközben. Érdekes lett volna ennek a hét fajnak kiállításon való bemutatása is, de maradtam az eredeti elképzelésem mellett, hogy a legtöbb esetben fehér színű orchideák helyett színes legyen a kiállítás, így csupán a nálunk fellelt legdekoratívabb, az agársisakoskosbor került be a szerencsések közé.

Bemutatásra került a nagy tűzlepke, a farkasalmalepke, melyek ritka, védett fajok, mindkettő Natura 2000 jelölőfaj, emellett eszmei értékük: 50 000 ft. E két ritka lepkefajon kívül bemutatásra került a közismert nappali pávaszem is, mely a népes tarkalepkék egyik legszebb itthoni faja. A lepkéken kívül a kék pásztor nevű szitakötő képviselte még az állatvilágot.

Virágokból, a fent említett agárkosboron kívül szerepet kapott a tavasszal nyíló odvas keltike, a mocsári nőszirom, a kornistárnics és a szeplős szegfű.

Szeplős szegfű

Ezek azért kerültek bemutatásra, hogy jelképezzék a tavaszi erdők, a nyári szántóföldek és rétek sokszínűségét.

Végül pedig bemutatásra került egy tájkép is, ami egy őszi erdőrészletet ábrázol. Megjegyzem, ez aratta a legnagyobb sikert. Volt, aki szerint, ebben a képben benne volt minden.

A képek mellé kis kísérőszövegeket nyomtattam, hogy az érdeklődők a jelenlétem hiányában is információkat tudhassanak meg a képen bemutatásra került növényről vagy állatról.

Íme bemutátásként három kísérőszöveg:

Keltike-tenger

Kora tavasszal megannyi apró színes virág borítja be az egykori ártéri ligeterdők maradványainak alját. A korai virágok közül a legértékesebb a védett Duna-völgyi csillagvirág. A sárga virágú bogláros szellőrózsa és a fehér berki szellőrózsa együtt nyílik az orvosi tüdőfű kék virágaival. De a legszebb látványt az odvas keltikék fehérben és rózsaszínben pompázó fürtjei adják.

Nagy tűzlepke

A boglárkalepkék a nappali lepkék legkisebb képviselői közül kerülnek ki. Legjelentősebb képviselője a már messziről ragyogó narancs színben tündöklő nagy tűzlepke, mely vizes élőhelyeinken szórványosan előforduló legnagyobb termetű boglárkalepkénk. Jelentőségét az adja, hogy Nyugat-Európában élőhelyeinek elvesztése végett sok helyen kipusztult, visszaszorult.

Farkasalmalepke

Magyarországon 4 pillangófajta él. Ezek közül 3 a Rábaközben is megtalálható. A közismert, de ritkuló fecskefarkú lepke és a hozzá nagyon hasonló, de kevésbé ismert kardoslepke mellett a farkasalmalepke a legértékesebb. Életterének legnyugatibb előfordulása a Kárpát-medence, ill. a Bécsi-medence.

Mivel a Kiskertem Kertészetben éves szinten több alkalommal rendez vásárokat, amin sok kistermelő kínálja az áruit, ezért a kiállítással kapcsolatos egyeztetés során jeleztem, hogy célszerű lenne egy természetképeket bemutató kiállítást kicsit nyugodtabb, csendesebb helyen bemutatni. A képeim így egy festőművész képei mellé kerültek egy külön helyiségbe, ahol megvalósult az elképzelésem és kicsit távol a zajos vásártól  az érdeklődők nyugodt körülmények között tekinthették meg a képeimet.

Köszönöm ezt a lehetőséget a Kiskertem Kertészetnek!

Kaszálórétek, láprétek, vizes élőhelyek értékei

                                      

                                               Fekete nadálytő

Az erdő évszakos változásait könnyebb bemutatni a képek segítségével, hiszen a fák lombtakarója mindig elárulja, hogy épp melyik évszakban járunk. A rétek növényvilága viszont később kapcsolódik be a virágzási körforgásba, hiszen nagy részüket tavasszal olvadékvíz borítja, ami csapadékosabb években akár májusig is pangó vizet eredményezhet.

 
 

Réti kakukkszegfű

                     

                            Vízikáka

A rábaközi rétekről hiányoznak azok a tipikusan tavaszi védett növények, melyek számos helyen megtalálhatóak, pl.: tavaszi hérics, kökörcsin félék. Ennek oka a korábban említett pangó víz jelenléte, hiszen a hérics és a kökörcsin fajok is a szárazabb területeket részesítik előnyben. Nálunk a rétek szárazabb részein az első jelentősebb virág a réti kakukktorma és az őt kísérő apró termetű nefelejcs, ezt a fehér-kék kettőst tarkítják a tavasz vége felé nyíló boglárkafajok sárga virágai. 

Szárazabb részeken, ha szerencsénk van találkozhatunk az agárkosbor nevű orchideával, bár az utóbbi években nem volt szerencsém újra megtalálni. Nyáron az aszat és bogáncsfélék, hölgymál és peremizsfélék virágai mellett tömegesen jelenik meg a vadmurok fehér színű ernyős virágzata. A száraz rétek nyár végi virága a kis ezerjófű és az őszi kikerics, mely az utolsóként szirmot bontó növény az évben. 

             

              Mocsári nőszirom

                  

                                         Margaréta

Ennél színesebb, gazdagabb a vizesebb területek élővilága. Ha a rétek egy része hosszabb ideig ki van téve a víznek, ott láprétek, mocsárrétek alakulnak ki. Ilyen területek főleg a rétek alacsonyabb fekvésű részein fordulhatnak elő. Ahol hosszabb ideig megmarad a víz, ott tavasszal a fekete nadálytő lila, a kúszó boglárka sárga és a réti kakukkszegfű rózsaszínes virágai szinte az egész területet uralmuk alá hajtják. Vízparttól távol, ezeken a területeken is csoportosan nyílik a Rábaköz egyetlen íriszfaja, a mocsári nőszirom, a kaszálóréteken tömegesen virít a réti margitvirág, közismertebb nevén margaréta, a vízpartokon pedig az egyik legszebb vízi növényünk a virágkáka és az inkább lassú folyású patakokban, csatornákban nyíló fehér szirmú nagy víziboglárka.

                  

                   Nagy tűzlepke, nőstény

                           

                                     Kornistárnics

A láprétek nálunk nem rejtenek annyi kincset, különleges érdekességet, mint más védett helyek láprétjei. Karakterfajok hiányoznak pl.: szibériai nőszirom, buglyos szegfű, réti iszalag. Azonban nyár vége felé hatalmas területeken nyílik a kornistárnics kék virága, s a tárnicsos rétek fölött repked az Nyugat-Európa-szerte veszélybe sodródott, nálunk még elegendő számban élő rikító narancssárga szárnyaival messze kivilágló nagy tűzlepke. Ugyanitt nagy számban nyílik nyár végén  a rokonaitól első látásra nehezen elkülöníthető védett inas gyíkvirág.

A rábaközi rétek feltérképezése folyamatos, pár éve sikerült a mocsári gólyahír egy kisebb állományára bukkannom. 

Mocsári gólyahír