Ismét elérkezett a tavasz és előjöttek az évszak első virágai. A februári első meleg időszakban már a szirmait bontotta az apró sárga, pitypangra emlékeztető virágú martilapu.
 |
Martilapu |
Február legvégén már nyitotta szirmait, de március első heteiben virágzott tömegesen a védett Duna-völgyi csillagvirág, melynek idén több fehér színű változatát is megtaláltam. Lenyűgöző volt, ahogy az apró virágok kék sávja tündökölt a napfényben.
 |
Duna-völgyi csillagvirág |
 |
Duna-völgyi csillagvirág fehér változat |
Március közepe felé már teljes pompájában kéklett az orvosi tüdőfű tömege, a növény másik neve pettyegetett tüdőfű, melyet fehér pettyes leveleiről kapta. Levelei már ősszel megjelennek, így az erdőjáró idő előtt tudomást szerezhet, hogy tavasszal hol keresse a növényt.
 |
Orvosi tüdőfű |
Aztán a tüdőfüvek kékjét lassacskán átüti az odvas keltike rózsaszín és fehér virágtömege. Legszebb arcát ragyogó napsütésben nyújtja, főleg, amikor szinte szőnyegszerűen elterül az egész erdő alján. Olyankor varázslatos hangulatot kölcsönöz az erdőnek.
 |
Odvas keltike |
Az odvas keltike és tüdőfű leggyakoribb társa az erdőfoltokat fehér lepelbe borító, fehér virágú berki szellőrózsa.
 |
Berki szellőrózsa |
 |
Tüdőfű és berki szellőrózsa együttes |
Március vége felé pedig a sárga virágú bogláros szellőrózsa és az ibolya lilája váltja fel a keltike-tüdőfű-berki szellőrózsa hármasát. E két kis növény zárja a tavaszi virágkavalkád első felvonását, és zárja a tavaszi hűvösebb napokat is, ugyanis a bogláros szellőrózsa virágzása után már az igazán meleg tavasz köszönt be.
 |
Bogláros szellőrózsa |
 |
Ibolya |