A Rábaköz lepkevilága - 5. Sakktáblalepke

Nyári rajzású lepke

Névadó mintázata

Ha megérkezett az igazi nyár, akkor biztosak lehetünk benne, hogy túráink, kirándulásaink során találkozni fogunk egy feltűnően tarka, szárnyain felváltva sorakozó fekete-fehér mintázatot viselő lepkével. Ez a mintázat adta a nevét, ő a sakktáblalepke. A szárnyfelszín általában egységes megjelenésű, mind a nőstényeknél, mind a hímeknél, azonban néha az alsó szegélynél a fekete mintázatot, megtörheti a fonákról átsejlő foltok sora. A fehér szín a hímek, az enyhén sárgás behintés a nőstények sajátja.

Leginkább réteken fordul elő

A hímek pár héttel a nőstények érkezése előtt jelennek meg, és rivalizálnak a potenciális peterakó helyek körül. Megjelenésük júniusra tehető, időjárásfüggő, hogy a hónap elején vagy közepén mutatkoznak először, de egészen a meleg évszak végéig találkozhatunk velük, bár a fő repülési idejük június vége - július közepe.
Nem védett faj.

Fonákja is látványossá teszi

Hernyói füveken táplálkoznak, az imágókat (kifejlett lepkék) pedig gyakran látni aszatfajokon, kígyósziszen táplálkozni. Érdekes, hogy a sakktáblalepkék is előnyben részesítik a színesebb virágokat, a fehérekkel szemben. Gyors röptű és félénk faj. Ha megzavarjuk, gyakran repül át a következő virágra vagy száll fel a fák magas ágainak védelmébe.

A nőstények sárga behintésűek

Egyszerű színeiben is látványos tarkalepke, amelyet azonban könnyű összetéveszteni a gyengébben foltozott rezedalepkével.

Kora reggel már aktív lepkénk

Rokonfaja már nem él hazánkban. A magyar sakktáblalepke az 1900-as évek elején pusztult ki a Kiskunság területéről, ma már csak Dél-Európában fordul elő.
Szerencsére a sakktáblalepke nincs veszélyben, így gyakran csodálhatjuk meg elegáns megjelenését a természetközeli, napsütéses réteken, erdőszéleken, de akár a szántóföldek mentén is.

A sakktáblalepke

A Rábaköz lepkevilága - 4. Bogáncslepke

Nyár közepén megjelenő nemzedéke

Minden év tavaszán dél felől vándorol be hozzánk a bogáncslepke, majd egészen ősz végéig látványos megjelenésével kápráztat el minket. Egyes években tömegesen érkeznek a Földközi-tenger felől, ilyenkor tucatszámra látni őket a korai virágok körül nektárt szívni.

Kifakult tavaszi vándor

Kertekben is gyakori vendég

A tavaszi vándorok leharcolt, kifakult állapotban érkeznek hozzánk. De ezután mindegyik, a tél beálltáig repülő nemzedékük pompás színezetével száll virágról virágra. Téglavörös szárnyának végein fekete mezőben fehér pettyek, így lehetne gyorsan leírni a szárnyfelszínét. Fonákján, azaz a csukott szárnyán kékes szemfoltok is megjelennek. 

Hernyói csalánon és aszatfajokon élnek.

Összezárt szárnyakkal

Érdekesség, hogy míg általánosságban minden nagyobb, látványos lepkénk védelmet élvez, ez a bogáncslepkére nem igaz.  

Ennek okát másik érdekességében kell keresni mégpedig, hogy Dél-Amerika kivételével az egész Földön előforduló.
Nálunk erdőkben, árnyas helyeken csak ritkán, ellenben napsütötte száraz réteken, erdőszéleken, szántóföldek szegélyén, de még kertekben is számíthatunk a megjelenésére. Réteken elsősorban a lilás virágú növényeket keresi fel, mint például a tápnövényét, az aszatfajokat.
Kertekben a rézvirág az, ami mágnesként vonzza a különféle lepkéket, és aminek a bogáncslepkék sem tudnak ellenállni.
Késő őszig látható. Ekkor az utolsó nemzedék vagy visszaindul Dél-Európa irányába, vagy elpusztulnak a tél érintését magával hozó első fagyokkal.

Bogáncslepke

A Rábaköz lepkevilága - 3. Kis színjátszólepke

Irizáló hím kis színjátszólepke

Ugyan több lepkefajunknál (pl: barna tűzlepke, csőröslepke) megjelenik a szárnyak irizálása, de a legfeltűnőbben mégis a színjátszólepkék fajainál látható. Három színjátszólepkénk közül a kis színjátszólepke a legelterjedtebb, ez a faj él a Rábaközben is.

Első nemzedéke júniusban jelenik meg, a második pedig augusztusban. Elsősorban tápnövényei a fűz és nyárfajok környékén figyelhetjük meg, de gyümölcserjedéskor felkeresi a kerteket is.

Kis színjátszólepke, nőstény

A nektárkedvelő lepkefajoktól eltérően a kis színjátszólepke nem viráglátogató. Tápláléka elhullott állati tetemekből, ürülékből, trágyából kifolyó nedvek.. 

Félénk faj, mely közeledtünkre gyorsan felrepül a faágak közé.

Fénytörés okozta irizálás
az egyik szárnyon

Legfeltűnőbb tulajdonsága a hímek szárnyának irizálása. Ez a kékes ragyogás csak akkor látható, ha a napfény megfelelő szögből éri, egyébként melegbarna szárnyfelszínének színezete megegyezik a nőstényével.

Kétféle változatban fordul elő. Az egyik a sötét szárnyfelszínű, melyen erőteljesebb a kékes irizálás, a másik forma a narancssárgás szárnyfelszínű, amin kevésbé ragyogó a fénytörés okozta színváltozás. Általánosságban a narancssárgás színváltozat gyakrabban fordul elő.

Narancsos színváltozat teljes pompában

Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft

Veszélyeztető tényezők: fűz és nyárfajok kitermelése.

Gyakran tartózkodik a magas ágak között

Összezárt szárnyakkal

Táplálékát a földről szívogatja

A Rábaköz lepkevilága - 2. Nappali pávaszem

Nappali pávaszem

Kora tavaszi lepkék egyik legszebb képviselője

Áttelelő példány februárban

Hazánk egyik legszebb, legkülönlegesebb és legkönnyebben felismerhető lepkefaja a nappali pávaszem. Kora tavasztól késő őszig két generációja gondoskodik, hogy a szemünk elé kerüljön ez a csodálatos lepke. A kárminvörös szárnyain elhelyezkedő négy, a pávatoll tetején lévő szemre emlékeztető feltűnő folt adta a lepke nevét. Ezek a kékes-fehéres szemet utánzó mintázatok a ragadozók (elsősorban a madarak) elriasztását szolgálják. 

Nyári nemzedéke teljes pompában

Táplálkozó nappali pávaszem, virágzó réten

Összezárt szárnyakkal

Nem ragaszkodik sem az erdőkhöz, sem a rétekhez, ahol éppen nyíló virág van, ott számítani lehet a jelenlétére, legyen az a tavaszi erdők alján nyíló keltike, májusban az erdőszéleken nyíló bodza, a réteket fehér takaróként fedő margaréta, vagy a kertek számtalan nektárdús virága. Sőt, kertekben ősszel látni a leggyakrabban, ahol az atalanta lepkével együtt a lehullott gyümölcsökből szívogatják az édes nedveket.

Hernyói csak a csalánt fogadják el tápláléknövényként. Ez a mindenhol felbukkanó jó védelmet biztosító, csípős növény garantálja a következő generációk fennmaradását. 

Májusban kel ki a nyári nemzedéke, majd ősz felé a második, ami áttelel és velük találkozhatunk a következő év tavaszán. A hideg évszakot faodvakban, de akár pincék, épületek védett zugaiban is átvészelhetik. Kellemes, enyhe időben, akár már februárban megjelenhetnek.

Védett.

Eszmei értéke: 5000 Ft

Nyárvégi napozó példány

A Rábaköz lepkevilága - 1. Nagy rókalepke

Nagy rókalepke tavaszi napozás közben

Napsütötte kora tavaszi időben gyakran a szemünk elé kerülhet a fák törzsén napozó, fakó narancssárga szárnyú nagy rókalepke. Erdőszéleken, erdei utak mentén, de még kertekben is gyakran feltűnik.

Tavasszal gyakran felbukkan
kertekben is.

Nagy méretű, de félénk állat, közeledtünkre hirtelen felröppen, majd összezárt szárnyával szinte beleolvad a fák törzsének sötét, szürkés vonalaiba. Párkeresés után a nőstény szil-, nyír-, fűz- és csonthéjas fafajok ágaira ragasztja petéit. Júniusban már megjelennek a nagy rókalepke élénk színű nyári generációjának első képviselői, melyeken tisztán kivehetőek a faj jellegzetes vonásai: a szárny oldalain végigfutó kék foltsorral tarkított fekete szegély és a felső szegélyen váltakozva elhelyezkedő fekete és halványsárga foltok sora. A nyáron kikelt lepkék ritkán kerülnek szem elé.

Összezárt szárnyaival szinte
észrevétlenné válik

Egynemzedékes faj, a nyári generáció a kelést követően pár héten belül megkezdi átnyaralását, majd áttelelését. Ha nagyon enyhe az ősz, néha megszakítják pihenésüket.
Élőhelye a vegyes fajösszetételű keményfás ligeterdők, illetve esetenként kertek, gyümölcsösök.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Friss kelésű nyári nemzedék teljes pompában