Áprilisban a végéhez közeledik a kora tavaszi virágok, mint az odvas keltike és a szellőrózsa virágzása. Ahogy erősödik a fák lombozata, lassanként termést érlelnek és visszahúzódnak föld alatti gumóikba, hogy jövő tavaszig pihenjenek. Helyüket átveszik a salamonpecsétek, a kányazsombor és a piros árvacsalán, majd megjelennek az alig észrevehető orchideák. Az erdő alja lassan elveszti a színeit.
Ezzel szemben a kökényvirágos erdőszéleken, a kakukktormás réteken színes lepkék jelennek meg. Kis helyen nyüzsögnek a kis gyöngyházlepkék, ide-oda száll az apró kis busalepke, és méltóságteljesen lebben a feltűnő fecskefarkú lepke. És jönnek a többiek is: kis rókalepke, kardoslepke, pókhálóslepke, erdei szemeslepke, bengeboglárka, hajnalpírlepke. Ez az április, a biztos jele, hogy feléledt a természet.
Kora reggel az egyik "ködös" réten, vékony ködfelhő ereszkedett alá.
 |
Kora tavaszi köd |
2014-ben és 2015-ben virágzott, tavaly nem találtam a nyomát, lappangott. De idén már neveli az új virágát a kétlevelű sarkvirág nevű kosbor, azaz orchidea.
 |
Kétlevelű sarkvirág |
A kora nyárias időjárásban előmerészkedett egy üde fecskefarkú lepke...
 |
Fecskefarkú lepke |
...néhány kis busalepke...
 |
Kis busalepke |
...és nagyon sok kis gyöngyházlepke.
 |
Kis gyöngyházlepke |
Utak szélén, rétek határán, vagy erdőben is fel-felbukkan ragyogó színeiben egy-egy kivadult almafa.
 |
Virágzó vadalma |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése