2018. január 6., szombat

Ez történt 2017-ben

Szélcsendes zúzmarás nap
Rosszul indult ez az év, legalábbis az első negyedév. Január elején fedeztem fel, hogy a kornistárnicsos rétek egy részét felszántották. Pont azt a részt, ahol pár éve felfedeztem a tárnicsok mellett az agárkosbor nevű orchideát. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy a felszántott réten a kornistárnicsnak csupán kis hányada élt, a főbb állományai a szomszédos réteken találhatók. 
Mindezek ellenére a január egy nagyon változatos arcú téli hónap lett. Igazi téli hónap: egyik nap jégvirágok, másik nap dér vagy zúzmarás táj. Aztán hó, dermesztő hideg, szinte minden napra jutott valami téli meglepetés. Szóval messze nem az a langyos kora tavaszias január volt, amihez az elmúlt években hozzászokhattunk.

Kora tavaszi virágzó cserje, húsos som
Első tavaszi erdőlátogatásom során azt kellett tapasztalnom, hogy az erdő egy szeletét tarra vágták, a földet szinte legyalulták. A fakitermelés azon a területen történt, ahol a védett duna-völgyi csillagvirág és a környékünkön csak itt élő bogláros szellőrózsa legerősebb állományai élnek. Ennek a területnek a végén volt az erdő egyetlen gyöngyvirág állománya, amit a fakitermelés után két méter magas rőzsehalommal borítottak be. És itt található egy másik védett növény, a hosszúlevelű fürtösveronika két kis állománya, melyek közül az egyik szintén megrongálódott. 
De márciusban jó is történt, mégpedig, hogy egy eddig nem észlelt új növényfajt találtam, a domb és hegyvidékekre jellemző húsos somot.

Szilva-farkincásboglárka
Ezután sokáig nem történt új, izgalmas felfedezés, mígnem elérkezett a május. A most már megszokott védett lepkék, mint a kis rókalepke, a farkasalmalepke, a nagy tűzlepke mellett megtaláltam egy eddig nem észlelt fajt, a szilva-farkincásboglárkát.

Málnapohók
A védett szilva-farkincásboglárka mellett a különleges hangzású málnapohókkal is idén találkoztam először. Egy réten sétáltam, amikor az egyik példánya "becsapódott" a földbe, aztán egy másik is. Pont a lábam előtt! Hamarosan ki is derült az oka a kamikaze akciónak: a fűben egy nőstény vert tanyát, és a két lovag sebtiben lerohanta a hölgyet (lásd a képet).

Díszes légivadász
Kétfoltos hangyaleső
Májusban szárnyra kaptak a szitakötők is. Az eddig megismert fajok mellett, sikerült összefutnom egy új védett fajjal, a többi légivadásztól nehezen megkülönböztethető díszes légivadásszal.
Júniusban pedig egy véletlen szerencsének köszönhetően (általában efféle véletlen szerencséknek köszönhetem a legtöbb észlelésemet) a kertünk kerítésén kapaszkodva megláttam a védett kétfoltos hangyalesőt.


Mókus
Dióevés közben
Aztán az év folyamán sikerült három olyan emlőst is lefényképeznem, amelyek eddig túl nagy távolságot tartottak velem szemben. Az egyik a mókus volt, ami beólálkodott a kertünkbe, hogy az érő barackokat feltörve, hozzájusson a kemény maghoz. Mivel a barackfánk nem túl magas, így a mókus kellő távolságban rágcsált, hogy éles képet tudjak készíteni róla. De az év folyamán összefutottam vele dióevés közben, nyárfára mászás közben és volt, hogy csak átszaladt előttem az úton. Annyi mókust láttam idén, (korábban nagyon ritka volt felénk, csak pár éve jelentek meg észrevehető sokasággal), hogy akár a 2017-es év a mókus éve is lehetne.


Mezei nyúl
Vörös róka
A másik emlős a mezei nyúl volt, amit az erdőre menet megleptem. Szerencsémre másodpercekig mozdulatlanul szemlélődött a megdöbbenéstől, így sikerült közel két méterről megörökítenem.
Egy borús nyári napon pedig sikerült lencsevégre kapnom egy lassan cammogó rókát. Igaz, először azt hittem, egy kisebb őz vagy kutya próbál leheveredni előttem a réten. Csak amikor közelebb mentem, akkor láttam, hogy a Rábaköz csúcsragadozójával futottam össze (aranysakál is lehet felénk, de még nem bukkantam rá).

Kis fehérsávoslepke
Végül július közepén sikerült azt a pillanatot megörökítenem, amire már harmadik éve vadászom. Minden úgy kezdődött, ahogy lenni szokott, ha új dolgot fedezek fel. Ez alkalommal is teljesen más miatt indultam el, kardoslepkét mentem fényképzeni. Aztán ahogy egyre beljebb mentem az erdőben, egyszer csak egy szokatlan fehér lepke suhant el mellettem. Illetve nem is suhant, inkább lebegett. Röpte nagyon különleges, akár a pillangóké. Kitárt szárnyaival szinte "ejtőernyőzik" a magas fákról, ahol előszeretettel tölti ideje nagy részét. Korábban már a másik erdőnkben megtaláltam, de a lefényképezésére ezidáig kellett várnom. Különlegességét én abban is látom, hogy a többi "ismertebb" lepkével ellentétben, a kis fehérsávosnak vízszintes vonal húzódik keresztül a szárnyfelületén. Szóval számomra ez a kép az év fotója, ami az év legfontosabb természeti pillanatát jeleníti meg. (Amíg a leszálló lepkére vártam, felbukkant egy w-betűs lepke, újabban szilfa-csücskösboglárka, amit eddig szintén nem észleltem.)

Rézsikló
Mikor pedig szeptemberben úgy hittem, az őszi-téli tájképeken kívül mást már nem készítek, egy erdei kiruccanás során olyan élőlény sodródott, ill. csúszott az utamba, amivel még soha nem találkoztam, de egy 30 éves adat alapján joggal várhattam a felbukkanását. Ez a találkozás megint csak a véletlenen múlt, hiszem egész évben ugyanezen az úton keresem fel az erdőt és jövök ki belőle. Szóval kellett egy hűvösebb reggel, egy napfényben melegedő út és egy frissen vedlett sikló, hogy a mozgása kellőképpen lassú legyen ahhoz, hogy időben le tudjam fotózni. Így sikerült egy szép képet készítenem az eddig talált legértékesebb (eszmei értéke: 50 000 Ft) hüllőnkről. Így ő lett, a második sikló, azaz kígyóféle, amit felfedeztem a Rábaközben, a rézsikló.
Ahogy múlt a szeptember és csendesen megérkezett az október, az egész környék felöltötte őszi pompáját. Nemcsak az erdő, ami novemberre már aranysárga fényben izzik, de minden út menti fa hol sárga, hol vörös színűre váltott. Régen volt ennyire színpompás vénasszonyok nyara.


Összességében a 2017-es év, gazdag év volt. Pedig eltelt év végén azt hiszem, hogy újat már nem találok, nem számítottam, hogy rátalálok az első védett pókra (szegélyes vidrapók) és az udvarunkon az első védett gombára (őzlábgalóca). Így bátran remélem, hogy jövőre is el tudok készíteni egy hasonló összefoglalót a 2018-as esztendő újdonságairól, ki tudja? Talán csak a kertig kell majd mennem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ez történt 2021-ben

Rövid összefoglaló 2021. évben tapasztalt természeti csodáiról. Újra előkerültek a zöld varangyok. Ami azért is lényeges, mert az év kétéltű...